Vadászat a vörösökre. Hazai kézbe került a világ egyik legjobb és legnépszerűbb játéka.
Hatalmas skalpot szerzett a magyar kormány, egy titokzatos üzletember jóvoltából megkaparintotta a világ egyik legnépszerűbb videójátéka, a Red Dead Redemption tulajdonjogát, így hamarosan elindulhat a forgalmazása a tisztán hazai fejlesztésű Dead Red Redemptionnek.
„A jogokat nagyon jó pénzért adtuk el, bár azt nem tudom, hogy pontosan kinek, az úr Lawrence Butcherként mutatkozott be, de egy szót nem beszélt angolul. Az az igazság, hogy belefáradtunk, hogy minél szerteágazóbb és bonyolultabb virtuális valóságot hozzunk létre, szeretnénk kicsit a való élettel foglalkozni. Hálásak vagyunk annak a magyar játékosnak, aki élménybeszámolójában mesélt egy évek óta épülő alternatív valóságról, ahol csúcsra jár a vadászösztön, és ahol a magányos és felhergelt játékosok mindenkire ugranak és mindenkit levadásznának! Méltó a közeg a folytatásra!”
– nyilatkozta a játék korábbi fejlesztője, az amerikai Rockstar elnöke, Sam Houser, aki hozzátette: ahogy meglátta a tervekben az ellenzéki patkóban végigguruló ördögszekeret, és a másik oldalon a csehót, rögtön tudta, hogy a Fidesz-KDNP befektetői csoportnak kell eladnia a játékot.
A munka oroszlánrészét ismét a Rockstar végzi, csak már a magyar fél, Kósa Lajos, aki a demóverzióra a Rolling Stones Sympathy for the Devil című számát is felfütyülte.
A játék sokkal koncentráltabb lesz az eredetinél, mivel nem egy szinte végtelen világban, hanem csak egy fél parlamenti patkóban lehet vadászni, és már az első perctől minden fegyver adott. A játékosok Kövér Lászlóval lehetnek, az Undead Nightmare Collectionben pedig Lezsák Sándorra vált a karakterük. Ők ketten egyelőre a „Házelnök” titulust kapták jobb híján.
Kövér/Lezsák magányosan és bandába verődve, kormányügynökökkel, fejvadászokkal vagy parlamenti teremőrökkel verekszi át magát a prérin, a sivár, kietlen Duna-menti pusztán, hogy elkapja és levadássza a szintén jobb híján szociknak nevezett „vörös veszedelmet” és az őket támogató sípolókat. Igaz, a hangokat nem lehet hallani, mert a néhány Fidesz-alapító által Suicide Squadnak csúfolt DRR 3-ban csak néma funkció lesz.
Azért még így is marad bőven izgalom, a játékosok több kalandos szituációba keveredhetnek, például ki kell kerülniük a több száz kínai gyerekmunkást, akik a varrógépek mellett görnyedve szavazzák meg az egyik csoport, az MSZP 2900 napirend módosítóját, vagy folyamatosan el kell taposniuk a földön heverő „demokrácia” vagy „nép” feliratú cigicsikkeket, amikért saját földterület jár. Egyik leginkább várt a funkció a Matolcsy-Schmidt Dead Eye lesz, ahol már nem csak szocikat, de mindenkit könnyedén le lehet vadászni, így a rivális Dohány utcai seriffet is.
A további érdekesség még, hogy a Christmas Editionben KDNP-s helikopterről rénszarvasokra is lehet majd lőni, illetve, hogy tilos lesz a játék alatt menteni.
Ha ez a videójáték is sikeres lesz, piacra dobhatják a szintén magyar fejlesztésű Monster Migrant Huntert is.
Egy messzi messzi galaxisból:
“Angliában a nők és a gyerekek 1847-ben harcolták ki a napi 10 órás foglalkoztatást, míg Franciaországban a 10 órás munkanap az 1848-as forradalom vívmánya volt. Ezt a forradalom leverése után alig néhány hónappal el is töröltek, és újra rákényszerítették a francia munkásokra a napi 12 órát.”
“1889. július 20-án a II. Internacionálé döntött arról, hogy minden május elsején tüntetést tartanak a nyolc órás munkanap bevezetéséért (ami heti 48 órás munkaidőt jelentett, hiszen akkoriban kizárólag a vasárnap nem volt munkanap). Az akkor már több mint száz éves munkáskövetelést végül a szovjet forradalom valósította meg, amikor hivatalosan törvénybe foglalja a napi nyolcórás munkaidőt.
A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. (Szintén ez az internacionálé deklarálta 1910-ben a VIII. kongresszusán a nők választójogának elérése céljából, szolidaritásból március 8-át nemzetközi nőnappá).