A HírCsárda olvasói nem is választhattak volna hálásabb témát, mint a legvagányabb erdélyi-floridai vendégmunkás arcpirítóan pofátlan hőstetteinek bemutatását Magyarország egyik legnagyobb melegfesztiválján. Íme, a legendás Wass Albert-kamion tíz egészen krézi pillanata az utóbbi évtizedekből.
1.Kre. 69 – Kezdeni tudni kell
Sokan nem tudják, de az első Wass Albert-kamion még Krisztus előtt 69-ben gördült ki a Circus Maximusban mint egy fogalmatlan lajtoskocsi. Talán akkor voltunk először és utoljára legközelebb a Pride igazi szellemiségéhez, hisz az ünnepelt fedezőmén, Röszke és Wass nemesítése után nem csak az bizonyosodott be, hogy az írónak semmi oka nem volt etruszknak lenni, de az is, hogy talán mégsem oly nehézkes beolvadni a társadalomba, mint azt a kentaurok hangoztatják. Nem hiába nevezik azóta úgy a római kocsiversenyeket, mint a “lósport egyik ága”.
2. 2011 – Jó az irány, Mrs. Lipton?
Wass Albert kétségtelenül legőrültebb Pride-pillanata az volt, amikor a 2011-es felvonuláson vélt vagy valós indokkal Horthy Miklós lovát fogatta be a kamionja elé. Ez önmagában nem kelt feltűnést egy tisztességes melegfesztiválon, ám a vak is látta, hogy a ló olyan barna volt, mint a Kincsem. Az író önmagát hibáztatta, önmaga viszont a Kárpátia végtelenül primitív dalszerkezeteit, tehát nem igazán sikerült szembenéznie a problémával. Kínos volt? Igen. Hatott ez Wass megítélésére? Aligha. A mai napig a Pride-ok egyik csúcspontjának nevezik ezt az önkívületben végigrobotolt gondolatfoszlányt.
3. 2002 – Fontos év és egyebek
Amikor Wass és gyerekkori jóbarátja, Radnóti Miklós együtt mentek el berúgni, hogy megünnepeljék a Baumgartner ösztöndíjat, a költőóriás így szólt az este egy pontján: Te Albert, hogy volt, hogy “a zsidók tartják kézben az országot, de a cigány gyerekeknek is kijár a pofon”, vagy “a cigányok tartják kézben az országot, de a zsidó gyerekeknek is kijár a pofon?” Jól gondolja, ez a kérdés már-már megszokott egy közepes nehézségű Kresz-vizsgán, viszont ott és akkor üstökösként ébresztette fel az alvó oroszlánt. Mindent elmond arról az őrült pillanatról, hogy a mondat utána Pesti Srácok egyik nagyapja totálkárosra karcolta a Wehrmacht kamionját, és még mindig csak 2002-öt írtunk.
4. 1956 – Amikor megváltoznak a dolgok
Már akkor tudni lehetett, hogy a Ratkó-korszak legforróbb Pride-ja elé nézünk, amikor Németh Szilárd megjelent több méter vontatókötéllel a pofazacskóiban. Ok, az a Wass Albert-pillanat leginkább azért tört ki, mert a későbbi birkózó puszta erővel vontatta el a kamiont, de azért ne hallgassuk el: írásunk hőse anyatejjel szívta magába, hogyan kell bánni egy vonóhoroggal, így a hajléktalanok szájába is jutott végre valami aznap. Az 1956-os Pride épp ezért tud ma már hivatkozási alap lenni minden árverésen.
5. 1971 – Az erő ereje
Szinte nincs olyan művészetkedvelő, aki ne emlékezne arra, amikor 1971-ben kifordította a világot a négy sarkából az akkor KISZ titkárként a szárnyát boncolgató decens tinédzser, Wass Albert. És ezt most értsük szó szerint: szinte. Kacér Ikarusok benzingőze és a sercegő hónaljszőrök nyomták rá a bélyegüket az azévi Pride-ra, mégis Wass volt a kakas a szemétdombon: a hetvenes évek hosszú napokig elnyúló nagy momentuma volt, amikor a magyar két atyai pofont küldött lányának, amikor annak férje belépett a Fideszbe, bár akkor még Mi hazánknak hívták Magyarországot.
6. 2005 – Erő, elszántság, hivatástudat
Általános döbbenetet váltott ki, amikor Wass 2005-ben egy szemre mutatós, de igazából teljeséggel haszontalan kődarabon ülve akart elindulni a tolerancia ünnepén. Nem csoda, hogy ahogy elindult a menet, rögtön a rajtvonalon ragadt. Bár a pillanatnyi dicsfényt akkor nem tudta learatni, de az idő őt igazolta: az egyetlen ember volt, akit nem dobtak meg lószarral azon a délutánon, pedig köztudott volt, hogy sok cigánydalt ismert. Az akkori sajtó úgy számolt be a történtekről, mintha a fogát húznák.
7. 1989 – Ha nem így, akkor hogy?
Az 1989-ben március idusán az egyik lerobbant Fidelitas-székház szomszédságában rendezték meg a Pride-ot. Az Andrássy út hangulatos mellékutcájában található, fű alatt Kásler-kanyarként ismert kunkori útszakasz ma már a szervkereskedők karmai közé került, de régen valódi ékszerdoboz volt, ennek dacárak a hippikultúra ünnepelt írója az épület minden falálra felfújta, hogy a “A nők buzik”. Wass persze később nem győzött magyarázkodni, hogy neki igazából semmi köze a hippikultúrához, de ott megint egy kicsit jobb volt emberré válni.
8. 2014 – Néma gyereknek az anyja sem…
Az vesse Wass Albertre az első követ, aki akarja, de egyvalamit nem lehet elvitatni tőle: hidat tudott nyújtani az albán pékek és az emberi gyarlóság között, szinte napra pontosan. 2014-ben Wass nevezését hosszú évek után először nem akarták elfogadni, a szervezők ugyanis képtelenek voltak eligazodni az író több száz ukrán lakcímkártyája között. Wass azzal védekezett, hogy a 187-et nem igazán lehet „több száznak” számolni, és sérelmezte, hogy miért kellett megint belekeverni a történetbe az albán pékeket. Emberünk azonban mestercselhez folyamodott, és Márai Grosschmid Sándor Károly Henrikként küldte meg a mélynyomókat. Klasszik Wass.
9. 2017 – A szivárvány kontra piros-fehér-zöld ügy
2017-ben júliusban rendezték a Pride-ot, és ez most már így is fog beégni a történelemkönyvek aranyoldalaira. Wass abban az évben elveszített egy fogadást, ezért a menet végére mindenkit kigyógyított a homoszexualitásból, a cél előtt nem sokkal be is kellett rekeszteni a felvonulást. Ahogy a kor enervált Playboya, Semjén Zsolt visszaemlékezett: “Taknyukon, vérükön rántottam volna ki…” . Mit is mondhatnák: az ügyészség döntése szerint ez a mondat semmiképpen sem tekinthető egy hosszú mozaikszónak, ugyanis a székely írás nem ismer olyat. Hoppá.
10. 2020 – Az idei nagy dobás
A cikk aktualitását az adja, hogy a koronavírus-járvány miatt az idei fesztivált nem tudják megrendezni. Reméljük, hogy sikerült bemutatnunk, mennyire menő arc volt Wass Albert, de sajnos tíz őrült pillanatot nem tudott összehozni a Pride-on, erre legközelebb jövőre lesz esélye.
