Állami Korrupciós Hivatal jön létre májusban

Remélem lesz korrupciós adó is, nehogy az meg kimaradjon a modern Robin Hood-ok eszköztárából.

“Előfordult már olyan többször is, hogy egy állami megrendelésre érkezett pályázatok elbírálása előtt két különböző önkormányzati képviselő is megkapta ugyanazt a kenőpénzt. Ez tarthatatlan”
És egyik se az volt akinek kellett volna? 😀

Mivel a hazai adózóktól befolyó sarc hosszabb távon nem megújuló erőforrás, már lassan folyhatnának a tárgyalások az ájemeffel, hogy legalább a Korrupciós Hivatalt fenn lehessen tartani.

Hülyeség, kedves Hírcsárda , mindenki tudja, hogy pályáztatás van , ott meg nem lehet csalni……..

Tarthatatlan, hogy Mo-on még mindig gyerekcipőben jár a korrupt. Fel kell zárkóznunk az elsősorban Európán kívüli világ élvonalához.. Nem megengedett, hogy az elmult 8 évben virágzó menő-kenők még ma is itt vesztegessenek! Prédaadó munkásságuk bizonyos elemeit, erős kritikával, a mai realitásokhoz szükséges igazítani. Az új típusú kenőrendszer a forradalmi változások terméke, s mint ilyen, nagyságrendileg és minőségileg is olajozottabb. A nemzeti együttműködés itt is hatékonyabbá tehető, ha az önkormányzatok gyakran átláthatatlan rendszerét állami felügyelet alá vonjuk. A csúszásgátlók eltávolítása a pénzügyekben,nemzeti ügy. Elsősorban a hazai vállalkozások pályázati rendszerében kell az első lépéseket megtenni. Itt is, a hangsúlyt a pályázati munkák világnézeti alapon történő elbírálására és anyagi előnyök elvszerűtlen előtérbe helyezésére kell fektetni.Ki kell dolgozni az ellenérdekelt pályamunkák pontos szabályok szerinti hibajegyzékét,elsősorban formai, de szükség esetén koholt tartalmi hiányosságok kihangsúlyozásával. Ígéretes az újszerű termőföld pályázatok elbírálásának kórhű szabályozása. Az így megnyert föld-bérletek szinte kivétel nélkül a vonatkozó szerződések titkos záradékában kikötött csúszópénz nagyságrendje mellett, a nemzeti együttműködés támogatását hangsúlyozza,a kórmány-párt anyagi bázisának megteremtésével.Tiszta és átlátható helyzetet kell teremteni a korrupciós ügyekben! Ebben felelőségtejes munkát várunk el a Némethné miniszter, úrvezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korrupcifejlesztés-ügyi állat-titkárság politikai állatorvosától.-Hangsúlyozta sajtótájékoztatóján a miniszterelnöki szószvivő.

Már az állami szféra is? 🙁 Eddig legalább ott tisztaság volt.

Na végre, remélhetőleg ez lesz az üdvözítő megoldás!

Egy kapaba megy be az összes kenőpénz.

Kérdés: kié a kalap?

böktmb

Orbán Viktor ?? Orbán Viktor miniszterelnök jelentős vagyongyarapodáson
ment keresztül 1998 és 2002 között, a hivatali évek alatt.

Hozzá teszem, Orbán Viktor a rendszerváltás óta az adófizetők pénzén él.
A versenyszférában soha nem mérettette meg magát. Ajánljuk B.Gy. figyelmébe!

“A szűkebb család két fő ingatlanadatát nézve: 1. az 1998-ban már
birtokolt 5,5 hektárnyi földterület négy év múltán a tizenegy és
félszeresére: 63 hektárra növekedett; 2. a tulajdonukat képező
(1994-be…n 563 ezer forintért vett) belvárosi lakás helyett kertes
sváb-hegyi villát vásároltak 2002-ben (75 millióért), amelynek (több
tízmilliós) átépítéséhez azonnal hozzá is láttak. Ha a tágabb famíliát
is idevesszük, akkor konstatálhatjuk, hogy a miniszterelnök apjának
többségi tulajdonában lévő bányacég, a Dolomit Kft. saját vagyona
meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a másik vállalkozás, a
kizárólagosan birtokolt Gánt-Kő Kft. nyeresége ugyanekkor a tízszeresére
emelkedett (16 millióról 167-re). Már a családi vagyonszerzés kezdetén,
a bányaprivatizációban is szerepet kapott közpénzből származó tőke.
Simicska Lajos, Varga Tamás és Kövér Szilárd ugyanis azzal a Quality
Invest Rt.-vel szálltak be Orbán Győző üzletébe, amelynek vagyonát a
fideszes székházeladásból befolyt százmilliók adták. Simicskáék 4,75
millióért vettek részvényt a pártelnök apjától, amit aztán 1,2 millióért
– tehát 3,55 milliót „ajándékként” hátrahagyva – adtak el újra neki.
(Simicska: „Mindenkinek alkotmányos joga, hogy hülye legyen.”) Azok a
bizonyos „első milliók” tehát nem egyenes úton, hanem az állami pénz –
pártpénz – magánpénz vargabetűjét leírva jutottak el a családhoz. De
hogyan szaporodtak a későbbiek során? Tény, hogy Orbánék vagyona 1998 és
2002 között nőtt a sokszorosára. Az első miniszterelnökség éveiben. A
néptől kapott közhatalmi mandátum birtoklása idején. A kérdés az, hogy a
vagyongyarapodás a hatalom felhasználásával, azzal visszaélve történt-e.
E kérdésre először a tokaji szőlők környékén keressük a választ. A
szóban forgó ügy 2005 tavaszán került a közfigyelem fókuszába, Orbán
szerencséjére ismét post festa (miként a bányaügy is): évekkel a
történtek után. Amikor ő maga már nem volt hivatalban. Az Élet és
Irodalom megdöbbentő részleteket közölt olyan üzleti tárgyalások
jegyzőkönyveiből, amelyeken 2000-ben és 2001-ben Orbán Viktor
miniszterelnök is részt vett. Mi több: a jegyzőkönyvek által
következetesen taggyűlésnek nevezett összejövetelekre nemegyszer a
kormányfői rezidencián került sor. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke
a szövegek tanúsága szerint (névleg a felesége révén) magántulajdonos
üzletemberként tárgyalt többek között állami vagyontárgyak, illetve
vissza nem térítendő állami támogatások megszerzésének lehetséges
módozatairól s az ezek során követendő taktikáról. A szóban forgó cég, a
Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokaj-Hegyalja Kft. már puszta
összetételénél fogva tipikus képlete volt a korrupciós
összeférhetetlenségnek. Az Orbán házaspár üzletfelei ugyanis olyan
állami pozíciókat töltöttek be – bizonyosan a kormányfő akaratából –,
amelyek ab ovo magukban hordozták a szolgálat–viszontszolgálat
mozzanatát. A társaság tagjai tudniillik – jobb esetben: a saját pénzük,
tudásuk és kapcsolataik; rosszabb esetben: az Orbán jóvoltából elnyert
állami tisztségek fölhasználásával – a hasznukra voltak Orbánéknak.
Előmozdították az ő anyagi gyarapodásukat, amit a kormányfő a nekik
osztott pozíciókkal (az azokkal járó hatalommal, presztízzsel, pénzzel)
viszonzott. Vagy megfordítva: ők hálálták meg az Orbán révén elnyert
pozíciókat és javakat: egyre megy. Hogy konkrétak legyünk: Szász Attila
ügyvéd például állami cégek fb-tagjaként, továbbá állami felügyeletű
cégek és intézmények jogi képviselőjeként csak 2000–2001-ben 50 millió
körüli összeget vett föl – miközben a hátán vitte a Kft. üzleti ügyeit,
különös tekintettel a kiszemelt földterületek megszerzésére. Az utóbbi
cél számára aranyat ért, hogy a sátoraljaújhelyi földhivatalba – merő
véletlenségből – Stumpf kancelláriaminiszter unokatestvérét nevezték ki
akkoriban, így aztán Szász a sárazsadányi polgármesterhez intézett
leveléhez pontos helyrajzi számokkal együtt csatolhatta azoknak az
önkormányzati tulajdonban lévő parcelláknak a listáját, amelyeket Orbán
és társai kinéztek maguknak. A polgármester igen készséges volt: Orbán
(felesége) így vehette meg 2, azaz kettő Ft/m2-ért az első zsadányi
területét, amelyre aztán szőlőültetvényt telepítenek majd – vissza nem
térítendő állami támogatásból. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy
1988 és 2002 között Sárazsadány és környéke jó pár tízmilliót kapott
különféle pályázatok megnyerését követően – ugyancsak viszsza nem
térítendő állami támogatásként. A Kft. tagja volt még Kékessy Dezső
tőkeerős üzletember, Orbán személyes barátja – majd 2002-től hazánk
párizsi nagykövete. 2006-ban aztán (a veje nevén) volt szíves
megvásárolni Orbánék pesti lakását. 63 millióért. A nyolc évvel korábbi
vételár (563 ezer Ft) száztizenkétszereséért! Végül, de nem utolsósorban
meg kell említenünk Madarász Lászlót, aki az Orbán által menesztett
Princz Gábor helyét foglalhatta el a Postabank élén 1998-ban. Ezt
követően (1999. december 29-én) nyújtott a Postabank Invest Rt. 145
millió forintos hitelt a Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja
Kft.-nek: tehát a főnök (és a nagyfőnök) saját vállalkozásának.14 S hogy
a történet kerek legyen: a következő évben a Postabank cégei részesültek
90 milliós állami támogatásban. Ha ez az egész vircsaft nem lett volna
súlyosan összeférhetetlen, akkor nem kellett volna titokban tartani.
Márpedig titokban tartották: a közvélemény csak 2000-ben, a HVG
jóvoltából szerzett tudomást arról, hogy a Magyar Köztársaság
kormányfője (a felesége révén) miféle üzleti vállalkozásban vesz részt
immáron bő két esztendeje. Ám hogy ezt mekkora odaadással és miféle
eszközök igénybevételével tette, arra csak öt év elteltével derült fény,
az Élet és Irodalom által prezentált taggyűlési jegyzőkönyvekből.
Ezekből napnál világosabban kiderült, hogy a magyar miniszterelnök olyan
üzleti megbeszélések aktív résztvevője volt, amelyeken egy magántársaság
tagjai azt latolgatták, hogyan juthatnak minél könnyebben és
jutányosabban állami javakhoz. Egyértelmű utalások estek a vállalkozásuk
számára kulcsfontosságú állami cég vezető posztjaira kinevezett
személyek közreműködésére. A miniszterelnök – mintegy a felvetődő
igényekre válaszolva – elmondta: óvatosnak kell lenniük (ő többes szám
első személyt használt), a szóban forgó állami javak megszerzésére csak
darabonként, és csak a választásokat követően lesz módjuk – de akkor
igen. Kiderült az is, hogy a társaság egyik tagja, a kormányfő nejének
régi barátja – aki a zsákmányul kiszemelt állami cég jogi ügyeit is
vitte – személyesen dolgozott a Hegyalja-törvényen. Eszerint tehát a
parlamenti jogalkotás is igazodott olykor a kormányfő üzleti
vállalkozásának igényeihez! „Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi
kapjuk a legtöbbet” – szólt Orbán elhíresült mondata, amit ő utóbb az
államférfiúi mértéktartás megnyilvánulásaként próbált beállítani, mintha
a fenti óhaj tényleg a kérésre és nem a kapásra: az állami támogatás –
általa e szerint befolyásolható – odaítélésére vonatkozott volna. De mi
történt valójában? Ha tetszik, a dolgok Orbán óhaja szerint alakultak:
tényleg nem az ő cégük kapta a legnagyobb összeget. Csak a második
legnagyobbat! 2001-ben 570-en részesültek vissza nem térítendő
szőlőtelepítési támogatásban az adófizetők pénzéből. Ám 40 milliónál
többet csupán két vállalkozás kapott: a Royal Tokaji Borászati Kft. 44
millió 636 ezret; a Szárhegy Dűlő–Sárazsadány–Tokaj-Hegyalja Kft. pedig
41 millió 475 ezret. Sokaknak egyáltalán nem jutott a pénzből. Pedig
Orbán a későbbi nyilatkozataival rendre azt a látszatot keltette, mintha
olyan normatív juttatásról lett volna szó, amit igény esetén a Magyar
Köztársaság minden polgára megkap, majd legvégül – és persze kevesebbet
– kaphat belőle a kormányfő (neje) is. Holott az ellenkezője történt: a
kormányfő (nejének cége) kistermelők tucatjai elől happolt el
tízmilliókat úgy, hogy azoknak egy fillér sem jutott. Az illusztris
tagokból álló korlátolt felelősségű (és erkölcsű) társaság – a 2001-ben
elnyert bő 41 millión fölül – további két alkalommal részesült még
szőlőtelepítésre és meliorációra fordítható ingyenes állami forrásból,
mindösszesen 64,5 millió Ft értékben. Külön biznisz volt ezen fölül a
szőlőfelvásárlási projekt. A miniszterelnöki pár cégének első teljes évi
bevétele az állami Tokaj Kereskedőház Rt.-től származott 2000-ben, ami 2
703 000 forintot tett ki. Az összeg maga nem túl érdekes, az viszont
annál inkább, hogy a tokaji állami cég – az egyéni termelőkön túl –
egyedül ettől a társaságtól vett át szőlőt abban az évben. Ám még ennél
is érdekesebb a felvásárlásra fordított pénz eredete. Azt ugyanis külön
kormányhatározat biztosította: 1,5 milliárdos tőkeemelést elrendelve a
Tokaj Kereskedőháznál. Az eset még nagyobb volumenben ismétlődött meg
2001-ben – a választások előtti utolsó szüret idején –, amikor is 2,5
milliárdos újabb állami tőkeemelés történt, egy újabb kormányhatározatot
követően. Minden idők legnagyobb szőlőfelvásárlását bonyolította le
abban az évben a Tokaj Kereskedőház. Csak aszúból hatszor annyit vett
át, mint bármely más esztendőben. E célból „bevezettek egy új
felvásárlási osztályt… amivel a gyengébb minőségű aszú megvételére is
lehetőséget teremtettek.”16 2000-ben és 2001-ben a szóban forgó állami
társaságnak juttatott négymilliárdos összeg jóval nagyobb volt, mint a
teljes magyar borágazatnak nyújtott összes állami támogatás. Egész
pontosan annak a 63 százaléka. Miközben Hegyalján az ország
szőlőültetvényeinek csupán a 6 százaléka volt található. Ám ez a 6
százalék magába foglalta Orbánék szőlőjét is. A történet azonban még
ezzel sem kerek. Az állami tőkeemelés indokaként ugyanis „a termelési
biztonság megszilárdítása és a technológiai fejlesztésen keresztül
történő piacépítés” szerepelt, csakhogy a Tokaj Kereskedőház korántsem
erre fordította a pénzt! A 2000-es 1,5 milliárdból 1,2
szőlőfelvásárlásra ment el az amúgy értékesítési gondokkal küzdő
vállalatnál, fejlesztésre az összeg töredékét költötték, alig 300
milliót. A következő évi 2,5 milliárdból pedig már csak 150 milliót
fektettek a technológiai fejlesztésbe, a többit megint a felvásárlás
vitte el. „A négymilliárdos állami tőkejuttatás… tehát távolról se
szolgálta a cég technikai-technológiai felzárkózását; a borvidék jövője
szempontjából pedig kifejezetten káros volt… konzerválta a… korábban
kialakult termelési, felvásárlási viszonyokat… elmaradt a borvidék
kistermelőinek felkészítése az új gazdasági környezethez való
alkalmazkodásra, az uniós tagságra.” Ám a milliárdos állami források
eltékozlásának okaként korántsem csak a felelőtlenség játszott szerepet.
Tudnunk kell azt is, hogy Orbán kancelláriaminiszterének igen kiterjedt
és népes famíliája is e vidéken lakik és gazdálkodik. A számok magukért
beszélnek: a Fidesz kormányra kerülését megelőző évben a Stumpf család
tagjai még ötmilliót se kaptak a Tokaj Kereskedőház által felvásárolt
szőlőjükért. 2000-ben viszont – miután a kormány másfél milliárdot
pumpált a cégbe – már 17,7 millió ütötte a markukat. Egy évre rá pedig –
az újabb, immár 2,5 milliárdos tőkeemelés nyomán – 30,6 millió! És vajon
ki volt a Tokaj Kereskedőház feltőkésítését elrendelő kormányhatározatok
előterjesztője? Stumpf István kancelláriaminiszter, személyesen.
(Zárójelben: a cég általános vezérigazgató-helyettesét Stumpf Miklósnak,
a marketingigazgatót pedig Stumpf Andrásnak hívták.) Végezetül
idekívánkozik még egy adalék: a Tokaj Kereskedőház Rt. a négymilliárdos
állami többletforrás ellenére 2002-ben már 300 milliós veszteséggel
zárta az évet. A szőlőfelvásárlási projektet ezzel lezárhatjuk, de van
itt még egy apróság. 2005-ben a gazdasági minisztériumból ugyanis
előkerült egy érdekes adat, miszerint „másfél kilométeres bekötőút
építéséhez 12 és fél milliós támogatást nyert 2000-ben a sárazsadányi
önkormányzat. A zártkerti bekötőút – amely a 087 és 089 helyrajzi számon
szerepel, és a 37. számú főúthoz csatlakozik – vagyis Orbánék
szőlőbirtokára vezet.” Ezzel válik kerekké ez az émelyítő történet. Ám
ha lehet, még ennél is émelyítőbb a felcsúti földek és a váli
vízrendezés históriája. Nevezett földek magántulajdonúak, a beruházás
viszont állami pénzből zajlott 1998 és 2002 között. Kell-e mondani: a
magántulajdonos az akkori (s a mai) miniszterelnök hitvese. Kezdjük a
földvásárlással. Orbán Viktor (papíron: Lévai Anikó) 2001. október 31-én
54 hektárnyi (539 380 négyzetméter) 762,98 aranykorona értékű Felcsút
környéki földet vásárolt. Ez eddig rendben volna. A föld árát illetően
azonban már van némi gond, mert a miniszterelnök(né) megint csak olcsón
vásárolt. Aranykoronánként 8 ezer alatt, miközben a Fejér megyei
illetékhivatal kimutatása szerint egy aranykorona akkori átlagára azon a
vidéken elérte a 16 ezer forintot. De vajon ki adta el Orbánéknak fél
áron (mindössze 6 millióért) az 54 hektárt? Bognár Sándor, a Herceghalmi
Kísérleti Gazdaság Rt. vezérigazgatója. Akit két éve – már az
Orbán-kormány alatt – neveztek ki a szóban forgó állami cég élére. A HKG
Rt. ráadásul egyike volt annak a tizenkét állami gazdaságnak, amit Orbán
pályázat nélkül privatizált 2001-ben. S vajon ki lett az immár
magángazdaság többségi tulajdonosa? Bognár Sándor. Pontosan mikor? Két
héttel azután, hogy Orbán(né) fél áron megvette tőle az 54 hektárt.
Mondtam, émelyítő történet lesz – de még korántsem vagyunk a végén. Mert
mindössze hat héttel ez után újabb érdekes dolog történt. December 11-én
az Országgyűlés roppant magas: 2,7 milliárd forintos címzett állami
céltámogatást szavazott meg Felcsútnak és további öt szomszédos falunak,
belterületi vízrendezés céljára. (Már ahhoz törvénymódosítás kellett,
hogy ezt egyáltalán megtehessék. 2001 előtt ugyanis a tárgyév március
31-ig nyújthatták be a címzett támogatásokra szóló pályázatokat a helyi
önkormányzatoknak, és ezt követően döntött róluk a kormány, majd a
parlament. Orbánék tehát előrehozták a határidőt, a választások elé, így
aztán nem is pályázatok alapján döntöttek, hanem csak „beruházási
koncepciók” alapján.) Ám most jön a java: „A Környezetvédelmi és
Vízgazdálkodási Minisztérium a harmincadik helyre sorolta a beruházást
az előterjesztésről szóló szakvéleményében. A Fidesz-többség azonban
előbb titkosította a parlament szakbizottságában erről folyó vitát, majd
a hivatalos előterjesztő, a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium az
első helyre tette a váli-völgyi összefogást. Így kapta meg negyven
nappal Orbánék felcsúti földvásárlása után az év legmagasabb
céltámogatását… második helyre szorítva egy kórház-rekonstrukciót.” Az
Orbán család vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság adata szerint:
a felcsúti vízelvezetésre adott 2,7 milliárdos állami támogatás az abban
az évben a költségvetésből hasonló célra fordított céltámogatási keret
90, azaz kilencven százaléka volt! A bizottság jelentésében olvasható ez
is: „A támogatás, a vízjogi engedélyt kiadó Közép-dunántúli Vízügyi
Igazgatóság álláspontja szerint, szakmailag indokolatlan, az Állami
Számvevőszék utólagos vizsgálata szerint pedig pénzügyileg erősen
túlméretezett volt.” S hogy teljes legyen a kép: „Az Orbán-kabinet
ugyanakkor 38 önkormányzat hasonló kérelmének elutasítását javasolta,
köztük olyan területekét, ahol az árvíz hatalmas károkat okozott. 2001
márciusában árvíz sújtotta beregi települések, Csaroda, Jánd és a
többiek hiába kértek, egyetlen fillért sem kaptak belterületi
vízelvezetésre. A víz az emlékezetes év tavaszán abban a térségben több
ezer házat sodort el.” Csupán a kormányfői lokálpatriotizmus kóros
túltengéséről lenne szó? Dehogy! „Ebből a támogatásból vásároltak meg
2001. december 11-én [tehát még azon a napon, amelyiken az Országgyűlés
megszavazta a pénzt] Felcsút határában egy három hektárt valamivel
meghaladó, 84,47 AK értékű földterületet a beruházáshoz tartozó
záportározó céljára, mégpedig annak a két nővérnek az egyikétől, akiktől
Bognár eredetileg vásárolta a Lévai Anikónak olcsón továbbadott földet.
A vételár 10 millió Ft, azaz 118 385 Ft/AK, ami hétszerese az akkori
felcsúti átlagos földárnak és tizenötszöröse annak a vételárnak (7864
Ft/AK), amennyiért másfél hónappal korábban Lévai Anikó vásárolta meg
Bognár Sándortól az említett földterületet.”24 Ezek szerint a Magyar
Köztársaság állami költségvetéséből (önkormányzati áttétellel) történt
túlfizetéssel kompenzálták a kormányfő családjának potom áron nyélbe
ütött földvásárlását! Mi jöhet még ezek után? Nézzük: „Csupán a
kapubejárókra 1 milliárd 130 millió forint közpénzt költöttek Fejér
megye hat településén a Váli-völgy vízelvezetése kapcsán. A térburkolati
díszítőkövekkel és az árkok fölötti kocsi-behajtókkal együtt az
Alcsútdobozon, Felcsúton, Kajászón, Óbarokon, Tabajdon és Válon megépült
bejárók folyómétere átlag 110 ezer forintba került. »A címzett támogatás
felhasználása, a pályázat indokoltsága és jogossága nem állapítható meg«
– mondta ki az Állami Számvevőszék jelentése. A kapubejárók darabonként
félmilliós átlagáron készültek (479 515 Ft), és összesen 2 357 darab van
belőlük. A Váli-víz csekély vízhozamú, keskeny medrű, lassú folyású
patak. Az ÁSZ-jelentés szerint mégis 57 kilométernyi burkolt árok épült
meg 1 milliárd 182 millió forintnyi közpénzen. Zárt csapadékcsatornára
közel 78 milliót (3,3 kilométer), földárokra közel 182 milliót (17,7
kilométer) fordított a kivitelező Viadom Rt.” De hát miért ment végbe a
magyar adófizetők milliárdjaiból ez az esztelen költekezés? A válasz: „A
beruházást végző Viadom Rt. által a Magyar Államkincstárhoz benyújtott
elszámolásból megállapítható, hogy a beruházáshoz az Orbán Viktor
édesapjának többségi tulajdonában lévő Dolomit Kft. több tízmillió
forint értékben szállított murvát, betont és a csapadék-levezető árkok
kibélelésére szolgáló betonelemeket. A beruházás utólagos ellenőrzéséről
szóló ÁSZ-jelentés rámutat, hogy a támogatás teljes összegének több mint
40 százalékát az árkok áthidalására szolgáló kapubejárók emésztették
fel, amelyek ára az eredetileg tervezettet több mint ötszörösen haladta
meg. Az Orbán Győző és családja tulajdonában álló Gánt-Kő Kft.
honlapjáról pedig megtudható, hogy az e kapubejárókat burkoló… térkő
szárított dolomitőrleményből készül.” Végül a pont az i-re: „A beruházás
befejezését követően a felcsúti földárak a Fejér megyei átlagnál mintegy
kétszerte gyorsabb növekedésnek indultak. A Lévai Anikó által négy éve 6
millió forintért vásárolt földterület mai forgalmi értéke – a
környékbeli termőföldek átlagárát alapul véve – 34,3 millió forintra
becsülhető. Belterületbe vonásuk esetén pedig – amire elhelyezkedésük
alkalmassá teszi őket, és amiről Orbán Viktor a bizottság előtt
elismerte, hogy volt már rá kezdeményezés… – értékük mai áron elérheti a
400 milliót is.” Orbán Viktor apjának cégei, mint az elején láthattuk,
ugrásszerű vagyongyarapodáson mentek keresztül fia hivatalviselése
idején. A váli beruházás iménti részletein túl álljon itt még két
adalék. Az egyik a Dunaferr-ügy. A dunaújvárosi állami vaskohászati cég
megújított vezetése 1999-ben 5 évre szerződést kötött a Dolomit Kft.
vezetőjével, Orbán Győzővel, évi 140 millió forint értékben. Pályáztatás
nélkül. A beszállítóváltás hivatalos indoka az volt, hogy Orbán Győző
olcsóbban szállított. Utóbb (megint csak utóbb!) kiderült, hogy a dolgot
egy könyvelési trükkel lehetett így beállítani: a kormányfő apjának a
köve azért volt papíron olcsóbb, mert az árába nem számították be a
szállítás költségét: azt külön számlázták… A másik az autópálya-építés
ügye. Szállított-e követ a miniszterelnök apja az állami
nagyberuházásokhoz? A fia szerint nem. Mert ő lebeszélte erről: „Ez egy
nagyon nehéz beszélgetés volt egyébként. Tehát ő nem értett ezzel egyet,
de aztán végül azt mondta, hogy biztosan vannak olyan összefüggések,
amiket én jobban látok, mint ő, és akkor ezt elfogadta. És onnantól
kezdve ő nem vesz részt. Tehát minden, ami ezzel ellentétes hír, az
légből kapott, üres vádaskodás” – jelentette ki a kormányfő 2001.
augusztus 28-án a Magyar Televízióban. Nézzük, mi történt valójában. „Az
autópálya-építésre felkészült az Orbán-bánya is. Az olcsó sztrádatöltő
anyag beszállításához a szülők és a testvér bányacége, a Gánt-Kő Kft.
megszerezte a bányászati jogot egy várpalotai… önkormányzati képviselő…
földterületére. Ám a készülő botrányból a miniszterelnök kérésére
kimenekültek [idáig stimmel]: a bányászati jogot 2001 februárjában
átruházták a papa vezette bányacég kereskedelmi igazgatójának betéti
társaságára [erről már nem beszélt a fiú]. Így a startpisztoly
eldördülése után fergeteges tempóban kezdhette meg a kőbeszállítást az
elsőként elindított nagyberuházás, az M7-es autópálya felújításához. A
pályázat nélküli kiválasztással felkért Vegyépszer–Betonút páros
alvállalkozójának, a felcsúti Femol Kft.-nek az alvállalkozójaként.”
Persze ez sem derült ki azonnal. „A Vegyépszer és a Betonút Rt. által
alkotott Magyar Autópálya Konzorcium sokáig titkolta a sztrádaépítésben
résztvevő 450 alvállalkozó névsorát… A Femol Kft. neve nem mondott
semmit, egész addig, míg ki nem derült: a miniszterelnök a focimezén
viseli a cég logóját…” És kiderült még valami. Az Orbán Győző
alkalmazásában álló kollégának átpasszolt vállalkozás, a Bányaker 100
Bt. „az engedély jogerőre emelkedése előtt kezdte meg a beszállítást. Az
engedélyezett mennyiséget idő előtt kitermelték. Amikor ez
nyilvánosságra került, hetekig állt az építkezés! A szabályos engedélyre
vártak, miközben az M7-es szájában tétlenül állt a konkurens cég
kipróbált bányája Polgárdiban. Nem vették igénybe, inkább kivártak, míg
a hivatalok soron kívül az orvbányászattal megkezdett kitermelésre
nyomják a pecsétet.” Folytathatnánk még egy ideig, de ennyi is bőven
elég ahhoz, hogy határozott igennel felelhessünk a föltett kérdésre: az
Orbán família 1998 és 2002 közötti intenzív vagyongyarapodása a
miniszterelnöki pozíció gátlástalan fölhasználásával történt. A néptől
kapott közhatalmi mandátummal súlyosan és nagyon tudatosan visszaélve.
Olyan tudatos elvetemültséggel, amelyhez foghatót hiába keresünk a többi
magyar kormányfő esetében. Félreértés ne essék: nem azt állítom, hogy
Orbán Viktor korrupt miniszterelnök lett volna. A korrupció a fenti
dolgokhoz képest szimpla ügy. Ott az történik, hogy a hatalom birtokosa
részrehajló döntést hoz. Amellyel nem a köz érdekét szolgálja, hanem
valakinek a magánérdekét, akitől cserébe ellenszolgáltatást fogad el.
Nem tud ellenállni a hatalom környékén jelentkező kísértésnek, meginog
egyszer, kétszer, háromszor – s aztán már maga is keresi az alkalmakat.
Orbán esetében nyilván nem erről van szó. Hanem valami egészen másról:
valami sokkal súlyosabb és sötétebb dologról. Hogy pontosabban miről,
arra csak a fideszes pártfinanszírozás mechanizmusainak megismerése
deríthet némi fényt.”

@Munchausen:
Baszki, nem fész, hogy Debreczeni beperel?

Bemásoltad a fél könyvet.

böktmb

@Munchausen: te észkombájn, baszki, Móricka újságban meg az oldal szélére írogatod, hogy a rabbi valójában hülye tanácsot adott és azért döglenek a libák?

De miért nem Nemzeti Korrupciós Hivatal lesz a neve ??!!?!

@nyünyüge: Milyen igazad van, ebből is látszik, hogy ezek kamuznak. Állami mi? Az a komcsik alatt vóna. Most nemzeti kell, ebből is!

@Munchausen: Ezt szépen összeszedted! Bravó Orbán! Éljen a Nemzeti Korrupciós Hivatal!

Nem is tudom, hogy a fenti bűnlajstrom ismeretében miért kellett Plagibát kinyírni, hiszen egy kispályás apáca volt a főnökéhez képest.

Amúgy a napokban az jutott eszebe, hogy a versenyszférás cégeknek ellenőrizniük kéne az állami cégeket szakmaiság szempontjából.

@nyünyüge: mi az hogy korrupciós? Együttmüködési hivatal. Minimum. Plusz 27% ÁFA.

Miután belföldön ilyen remekül kifejlődött az üzlet, nem kellene kilépni a nemzetközi színtérre? Ki kellene választani egy alkalmas országot, ahol “súlyosan megsértik az emberi jogokat”, és pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve fel kellene szabadítani! Kiindulásképpen például Románia vagy Szlovákia nagyon ígéretesnek tűnik, és a hazafias magyarok seperc alatt felsorakoznának az ügy mellett.

De csak azért lesz a fészen is, mert most már vitya is “aktívan” használja -> hátha leesik még vmi a családnak!

@endike:hol élsz a holdon?. a ‘versenyszférának’ nincs pénze (magyar cégeknek nem szokása nyugatra terjeszkedni és versenyezni) az államnak van pénze. abból él a magyar ‘versenyszféra’. és akinél a pénz van az ugat. Ez nem USA/Nyugat-Európa.
Egyébként azzal egyetértenék, hogy privatizáljanak sok mindent ami állami. 5x drágább lenne sok minden és lehetne hörögni,havi 1,5 millióért tanul a gyerek és 100.000 ezer egy nátha. Mérnökórabérben számláznának minden szart és te csodálkoznál a legjobban.

Már többször felvetettem, hogy ha hegy nem megy Mohamedhez, akkor fordítva kéne. Egy ilyen balkáni országban törvényben kéne szabályozni a korrupció, a baksis mértékét, legyen mondjuk 10%. Meg a lopásét is mondjuk 10%-ban. Ezt mindenki tudná, nem kéne annyi fölösleges erőfeszítést tenni a nyomozásokra, meg eljárásokra és felszabadítaná a kedves törvényhozók gondolati kapacitását is. Mert tudni tudja így is mindenki, hogyan mennek a dolgok, a több költséget és fáradozást az jelenti, hogy hogyan titkolják el. Spóroljunk! 🙂

@béla a görög: mesélj már légyszi a magyar állam pénzéről egy picit. Mert per pillanat az látszik, hogy nincs neki, ezért szipkázza el mindenféle trükkös adóval a vállalkozások és a lakosság egyébként már 3x leadózott pénzét. De szóljál, ha tévednék. A mobil szolgáltatók vagy a bankok nem a magyar államnak dolgoznak, hanem a vállalkozásoknak és a lakosságnak. Hogy csak két nagyobb szektort említsek. A magyar államnak magyar építőipari vállalkozások dolgoznak adópénzért főleg, nem a külföldiek. Ezt is tudjuk ugye. A baj pont az, hogy a magyar állam herdál, mint a disznó és elszipkáz minden pénzt a piacról, amit bír, adók formájában, így gyengítve azt. A magyar államnak nincsen pénze, ezért bassza agyon a gazdaságot.
Az magas léc, hogy akinek nicnsen pénze, annak kevesebbet kéne költenie. Persz enem a munkavállalókra, hanem a dologi kiadásokra. Mondjuk nem kéne milliárdokért a Kossuth teret átszabni, meg stadionokat építeni, mintha kurvára gazdag lenne. Mert nem az. Tartozik fűnek-fának, az összes beszállítónak. 9 hónapra fizetnek ki számlákat, illetve most már azt sem? Gondolkodjál már egy picit.

@Mr. Waszabi: “A mobil szolgáltatók vagy a bankok nem a magyar államnak dolgoznak, hanem a vállalkozásoknak és a lakosságnak.”
Ez igaz. De ki a tulajdonosuk? azok multik.
És most nézd a KKV-kat (benne az építőiparodat) – amíg volt állami megrendelés/piac/jogi környezet futott a szekér – aztán konyec.
Az meg, hogy ma erre még rádobnak egy lapáttal és kivonnak minden pénzt a gazdaságból az csak hab a torkán. Ne csak a jelent nézd, hanem az ’emút8at’ is.
Egy dologról beszélünk egyébként.

@tobias2: Pláne Szerbia, az a legígéretesebb! Már 1914-ben, tehát 98 éve, jól lekutyaszerbiáztuk, honfibúval fűtött hősi patriotizmussal lerohantuk, aztán utána volt kire fogni a gazdasági gondokat, miközben a népünk önfeláldozó vezetői mögött lojálisan felsorakozott hadiszállítók szélesen mosolyogtak, valahányszor a bank előtt vitt el az útjuk. Ne sajnáljuk tehát tőlük vérünket és gyermekeink jövőjét most sem! Éljen Kutyaszerbia, nemzetünk nagyvállalkozóinak potenciális megmentője!

@tobias2:
Szíria megfelel az elképzelésednek?
Vagy fizet a TEK a fenti főcím által, ami holnap lép életbe (bár nem turistákat raboltak el),
vagy gyarmatosítva lesznek.

@endike: Hajrá magyar ! Zabáljunk IMF hitelt kétpofára !

@Dour ® (ius murmurandi): Gyakorlóterepnek egészen kiváló, drága Dourius! Remélhetőleg a TEK-et is elrabolják, és akkor bevethetjük régóta pangó Gripen légierőnket, vásárolhatunk hozzájuk bombákat és rakétákat, és NATO szövetségeseink aktív egyetértésével végre fejlődésnek indulhat hadifelszerelésben utazó honi vállalkozóink bankszámlája!

@Munchausen: ezért szavazok én a limitált hosszú hozzászólások bevezetésére.

@béla a görög: béla, te nagyon görög vagy. Hogy is van ez a multi? Idehozott egy valag pénzt 10-15 évvel ezelőtt, amikor itt még a fú sem nőtt. Amiért megvette a koncessziót állambácsitól, meg esetleg a lepusztult állami vállalatokat. Kpra. Aztán kiépítette a a hálózati infrastruktúrát, szintén a saját pénzén, ugye. Nem az adófizetőként. Befektetett, adott munkát sok magyar munkavállalónak, akik nem mellesleg megtanulhatták a csúcstechnológiát. Bank dettó. Hozott egy csomó dellát külföldről, amit kölcsön adott. Abból lettek vállalkozások, házak, autók, plazmatv.
Mutisd már meg légyszi, hogy mi köze volt ehhez az államnak? Meg mi a faszra is 8évezel itten? Nem bírom a demagóg embereket, akik nem használják az eszüket. Nekem Viktorozhatsz itt naphosszat , de attól még se nekem, de neked nem lesz több zsozsó a zsebben. Meg az államnak sem. Mert Viktor a sajátjából nem fog adni senkinek, észre kéne venni. 700 ezer közszolga lesi az adófizetők pénzét, mert abból tartják fenn a hivatalokat, kórházakat, iskolákat. Akik a piac által megfizetett adókból vannak eltartva. Jó lenne felébredni, hogy nincs ingyen ebéd. Ezt is Viktor mondta – igaz nem így gondolta -, de erre is igaz.

@Mr. Waszabi: csak nem bírsz leszállni a multikról – pedig mondtam, hogy ne azt nézd. (Abban amit írsz a multikról igazad van csak én nem róluk írtam a válaszom. Van még pár ember aki nem bankban vagy telco cégnél dolgozik.)
Maszek, kisvállalat aki abból élt, hogy állami megrendelése volt, nagyobb cég aki abból élt, hogy beszállító volt állami megrendeléshez, (lehet csak 2-3. lépcső) stb. Na ez most nincs illetve visszaesett. És ezzel sok minden megzuhant. /útépítés, útfelújítás, állami info beruházások, állami EU-s beruházások, stb./ Mert ezek híján a szerencsétlenje nem bír megmaradni – erre írtam iróniával idézőjelek közé a ‘versenyszférát’ (nézd meg az eredeti hozzászólást)

A közszférát pedig mondtam privatizáljuk hajrá – csak nem kell sírni, ha kiderül, hogy drága is lehet.(eü: az orvos kiszámláz neked mindent, oktatás: a rajz vagy a történelem tanár lehet éhenhal de matek és magyar, stb tanár kiszámláz neked mindent ha még azt akarod, hogy a gyereket tudjon írni-olvasni-számolni és nem 30 gyereket fog oktatni hanem csak 10-et. és nem belőlük van sok (matek/fizika/stb. tanár) a mérnök kiszámláz neked mindent amit most nem számlázhat ki… mert közszférás) néha nem árt gondolkozni mielőtt jössz az öntudatos dumával.
Még1x: nem a multikról beszéltem. 🙂 egyébként hagyjuk.

Alkotmányba kellene rögzíteni a kötelező korrupciót, akkor megpróbálnánk kijátszani.Amúgy hálás vagyok a korrupt vevőimnek, hiszen a javamra döntöttek el fontos dolgokat, amiből profitáltam ( ezáltal az állam is, meg ahol elköltöttem a pénzt). Azért volt jó a kormányváltás, mert az előző beszerzők már elkényelmesedtek, az újak meg éhesek voltak.Remélem ez a folyamat nem áll meg.

@béla a görög: bocs, elég félreérthető volt , amit írtál.
Ettől függetlenül az államnak nincs és nem is volt pénze. IMF hitel meg EU támogatás volt a forrás, ezek terhére tudott munkát adni. kezdte Orbán Viktor 1998-ban, nagy állami finanszírozású beruházások, programok formájában. Szóval nem az elmutt nyolcév, hanem a 12 inkább. Saját fejétől büdösödik a hal.
Nem mellesleg, érdemes elgondolkodni azon, hogy az EU támogatások csak infrastruktúrális beruházásokra igényelhetők, munkahely teremtésre pl nem. Mert azt nem támogatják, hogy a fejlett gazdaságoktól szipkázzuk el a munkáltatókat. Ezért ferdült el az építőipar egyre inkább az állami megrendelések felé.
Viszont alapvetően nem az állami megrendelésekből kellene élnie a vállalkozásoknak , hanem a piaci versenyben eladni termékeiket, szolgáltatásaikat. Most ért véget egy kényelmes csoda, miszerint az állam munkaadó. Nem az, nem tud az lenni. Róka fogta csuka ez.
Ezt csak Orbanescu elvtárs nem fogja fel. Aki nem érdekelt a pénz hatékony felhasználásában, az veszteséget fog termelni, ezért nem jó gazda az állam, nem lehet az. Az a nonplusz ultra, hogy ezt egy olyan országban kell magyarázni, ahol kézzel foghatóan tapasztalták már e modell hátrányait, működésképtelenségét az emberek. Gyorsan felejtenek.
Ha meggondolod, a szocializmusnak ez a csőd vetett véget. Miből gondolja bárki is, hogy ami egyszer már megbukott, azt lehet jól csinálni, ha felújítja ugyanazt a modellt? Szarból nem lehet várat építeni, szóval hülyeség a köbön.
Értem, hogy most szar annak, aki eddig állami megrendelésre dolgozott, de kénytelen más utat keresni, ha élni akar. Mondom ezt úgy, hogy a piacon dolgozom és ott is szorít a cipő. Ha pedig a paicon szorít, akkor az állami szektorban jobban szorít, ebben nincsen csoda. Jelenleg az állam elvesz mindent, amit csak tud, hogy fenntartsa saját túlzott apparátusát. Amikor elfogynak az adófizetők, rá fog kényszerülni önmaga leépítésére, mert nem lesz kit sarcolni. Ceausescu ideája volt a 80-as években, hogy ne legyen eladósodva országa. Hát sikerült az országvédelmi programja, nem volt államadósságuk, csak éppen majd éhen döglöttek. Kb annyira lesz sikeres ez az Orbán féle modell is. Csodák nincsenek a matematikában.

@Mr. Waszabi: Egyetértünk.
“Csodák nincsenek a matematikában.” – tudom, közvetve ebből élek. 🙂

Megint csak késéssel és kisstílűen követjük a brüsszeli hiénákat:

http://www.youtube.com/watch?v=PxNYaLhB6zk

@tobias2:
Még szerencse, hogy Dayr az-Zawr -en keresztül folyik az Eufrátesz..
Legalább lehet használni a gyorsnaszádot is.

@Munchausen:
Szerintem csomagolj, mehetsz a TEK-kel Szíriába…

“Állami Korrupciós Hivatal jön létre májusban”
Ez megint egy fidesz reform. Kiszervezik a korrupciót a minisztériumokból.
A hivatal vezetője Simicska, az állatorvos Nyerges, vagy a fociakadémia igazgatója lesz?