A szövegezők az otthonszövegezés mellett kezdeményezték az apás szövegezést és a delfines szövegezést is.
Az otthonszülésről szóló kormányrendelet szövegezői arra kérték a kormányt, hogy a jogszabály szövegének megírásához ne kelljen bemenniük az irodába, hanem otthon, meghitt körülmények között készíthessék el, olyan zenére, amilyet ők szeretnek.
A kormány engedélyezte ugyan az otthon szövegezést, de csak azzal a feltétellel, hogy az elkészült jogszabálytervezetet 24 órán belül megvizsgálja egy miniszter.
Emellett ha bármilyen vészhelyzet vagy komplikáció adódik, például elírás történik otthon a szövegben, rendelkezésre kell állnia egy jogász, aki három perc alatt a lakásra érkezik, vagy pedig az elrontott szöveget tíz perc alatt be tudják juttatni valamilyen közigazgatási intézménybe, hogy szakemberek segítsenek azt megmenteni.
Természetesen a jogszabályszövegezők bármikor bemehetnek az irodákba, ha úgy érzik, hogy otthon nem adottak a biztonságos szövegezés körülményei, vagy pedig a szövegezési fájásaik olyan gyakorisággal jelentkeznek, ami az irodai szövegezést indokolja.
Az otthon szövegezés nagy előnye, hogy a szöveg írója rögtön megkaphatja a kinyomtatott szöveget, babusgathatja, dédelgetheti a párjával anélkül, hogy ezzel esetleg egy zsúfolt irodában más szövegezőket zavarna.
Az otthon szövegezést támogatók örülnek a kormány döntésének, hiszen így végre pont kerülhet a jogszabály-szövegezőket megosztó Géber Ágnes ügyére is, aki stikában több adójogszabályt szövegezett már otthon, amelyek közül kettő később elvérzett az alkotmánybíróság próbáján.
Nekem teccett! 🙂
Szerintem feleslegesen félnek az elütésektől és hibáktól. Ahol egy Schmitt Pál a köztársasági elnök ott nyelvi hiba nem maradhat egy törvényben.