A koronavírus, a háború és a választások árnyékában gyakran elsikkadnak az igazán fontos vélemények – de nem a HírCsárdán. Az újpesti Angyal büfé törzsasztalának vezetőjét, Lakatus Endre Istvánt, vagyis állandó szakértőnket, Pista bát kérdeztük az elmúlt időszakról.

HírCsárda: Régen találkoztunk, szóval haladjunk sorban! Hogy élte meg a járványt, a karantént és volt egyáltalán beteg?
L.E.I.: Hát, rohadtul nem hiányoztál, az kurvaélet. Mi is volt a kérdés?

Hogy hogy érintette a betegség.
Én sose vagyok beteg, fiacskám. Ha engem itt nem találsz meg reggel, akkor az azt jelenti, hogy elütött a villamos, mint azt a Gergő gyereket, hogy basznám a szája szélét. Ez a korona is addig volt érdekes, amíg meg nem unták az emberek, hogy bezárták őket. Hát, mondok én valamit, a Pista bácsival nem lehet kibaszni, én amúgy se megyek sehova. Mondom is mindig: nem kell menni sehova. Amikor meg hallottam, hogy az alkohol kicsinálja a vírust, akkor meg bólogattam, ezt is mondom mindig: napi négy szilva be lesz puszilva! Nézd (csuklik), ez már a második, de még mindig semmi hatása nincsen. Na, de gyufa van-e nálad, mert nem fogom gyulladásig szívni ezt az ukrán Mablorót, ha érted, hogy mondom.

Apropó, Ukrajna. Oroszország megtámadta a szomszédunkat. Ön szerint meddig tart ez az egész?
Hát, fiam, én már 65-ben azt kérdeztem, hogy meddig tart ez az egész, de a mocskos kommunisták itt baszták a rezet még évekig! Egy dolog van, amit jobban utálok az amcsiknál, azok a szovjetek. Rám is jött az ideg, ez most egy dupla Hubi lesz ezért. Te fizeted. Meg a többit is.

És meddig tart Ön szerint a háború?
Amíg le nem lopják az összes karórát, hát mit vársz, mit mondjak? Az Andrejék már most mondták, hogy nem hoznak több karton cigit, mert a ruszkik elvitték az összeset. Most mit csináljak, szívjam én is ezt az áramos szart, mint a füvesek?

Magyarország súlyosan függ az orosz energiahordozóktól, lát esélyt megszabadulni tőlük?
Mármint az oroszoktól? Semmi esély. Ezek addig vannak, amíg már nincs hova szarni a múzeum padlóján. Nem mintha járnék múzeumba, olyan felesárak vannak ott, hogy elsírom magam.

Senki nem várt újabb kétharmadot, aztán hirtelen mindenki tudta, hogy ez lesz. Ön szerint miben hibázott az ellenzék? Ön mit tett volna a helyükben?
Egyet mondok, lehet, hogy még te is megérted, kisfiam. Lábképek. De nem ám a Gyurcsányról, vagy a bőrdzsekis ficsúrról, hanem arról a kis helyes monumentumosról, azt ikszeltem volna hajnalig, érted, mit mondok? Lábképekkel sima ügy lett volna, a Makk Károly szalutált volna mint az új tisztek augusztus huszadikán. De hát leszarom, a Hubi mindenhogy rohadt drága, még itt az Angyalban is. Én már nem megyek sehova, pláne nem most, amíg ki nem hozzák a következő kört. De megiszom a tiédet is, ne legyen félreértés.

Tavaly tavasz óta 20%-kal drágultak az élelmiszerek. Önt hogy érinti a folyamatos árnövekedés?
Velem nem basznak ki, ha túl drága lesz, ott van a kommersz. Enni mindegy, mit eszek, úgyis szar lesz a vége. Mint a kommersznek, csak a kajától nem vakulok meg olyan gyorsan. Na, de eleget pofáztam, ha megokosodtál még egy kört fizethetsz, aztán húzás, mert összeveszett a Hubi meg a velős pirítós…