Legendás hülyék és megfigyelésük – bevezető

Új sorozatunkban tudományos megfigyelés alá vesszük hazánk legendás hülyéit.

Mielőtt belekezdenénk a legendás hülyék elemzésébe először definiálnunk kell, hogy mit is nevezünk hülyének?

A hülyeség fogalmának meghatározása évszázadok óta vita tárgyát képezi. Ez a tény talán meghökkentő lehet a barmológia kezdő művelője számára, de könnyen rávilágíthatunk a problémára azzal, ha górcső alávesszük a legendás hülyék három faját.

A vérhülyék életük nagy részét emberként (politikus, média személyiség, Kósa Lajos) élik.

Rendszeres időközönként egyszer azonban átalakulnak ostobaságot okádó, vállalhatatlan barommá, mely híján van minden emberi érzésnek.

Az ostobák életmódja cseppet sem hasonlít az emberéhez: saját buborékukban élnek, gyakran hordanak alufólia sisakot vagy bajuszt, távol tartják magukat a tudománytól, a kultúrától, szeretik a köveket, intelligenciájuk egyenértékű azokéval.

A trollok emberszabású lények, felegyenesedve járnak, képesek megtanulni egyszerűbb szavakat – de értelmi képességek terén a legbutább vérhülye mögött is messze elmaradnak, s természetfeletti testi erejüktől eltekintve nem rendelkeznek semmiféle értelmi képességgel.

Tegyük fel most a kérdést:

a fenti fajok közül melyik „értelmes lény” – vagyis méltó arra, hogy törvény adta jogai legyenek és beleszólhasson a világ kormányzásába? A „hülye” kategória meghatározására tett korai próbálkozások igencsak átgondolatlanok voltak, hiszen látjuk, ott vannak mindenütt: a kormányban, a tévében, a Facebookon, és anyád telefonján háttérképként.

Felvértezve a hülyeségkutatás alaptéziseivel sorozatunk első részében bemutatjuk a Filipet.