Tegnap délután kettőkor érkezett a riasztás az óbudai tűzoltókhoz, akik a helyszínre kiérkezve azonnal megkezdték a verbális inzultust.
Az állat gazdája később elmondta a kiérkező tévéstáboknak, hogy a Micike különösen érzékeny ilyenkor a szóbeli támadásokra. "Szörnyű volt látni és hallani, amikor körbeállták és rákezdtek, és csak mondták, hogy szia cicuka, mi a helyzet, ledobjalak? talpraesel?" – tört ki könnyek között az állat megrendült gazdája, Körtvéjesi Ilona.
Az tűzoltóság szóvivője egyedülinek nevezte az esetet, és ígéretet tett arra, hogy legközelebb csak lángoló állatokhoz szállnak ki, és ha esetleg olthatatlan vágyat éreznek az oltásra, azt csak vízzel, habbal vagy porral tehetik. "A szójátékokon alapuló, állatok irányába történő agressziót mindig is elítélte tűzoltóság." – zárta mondandóját a szóvivő.
Nekem a tyúkszemem gyulladt be. Tudták kezelni a helyzetet.
A szomszédban a tűzkakast is sikeresen likvidálták.
Zámbó Jimi azóta is „hálálkodik” nekik.
Nem eloltani kell, hanem alkotó folyamat keretében költséghatékonyan újrapozicionálni , esetleg racionizálni a tavaszi irányvonalnak megfelelően, hogy tüzeljen lassabban, mert nagyon fogy a szén a pincéből – vagy meggyőzni, terjessze ki az akciórádiuszt a szomszédék pincéjére is..láttam, nekik még sok szenük van…( ott a piros bicikli mellett ). Ha kreatív módon esetleg összejön egy marketing-szemléletű tüzelő kutyával, még költséghatékonyabb is lehet a vonzáskörzeten belül…
Nem érdemes ennek olyan nagy feneket keríteni.
Legközelebb úgy kell csinálni mint a rajzfilmbe, egy hosszú rúddal le kell piszkálni!