Levéltári kutatások szerint Széll Kálmánt Mikszáth Kálmán találta ki, majd átvették egyes hírlapi források. Széll Kálmán a polgármesterek Csáky grófja volt, aki a tipikus nagyvárosi bürgermájszter szimbólumaként számos városházi beszámolóba is bekerült.

 

„Széll uram mindig tudta, hogy arra kell fordulnia, amerről a légfuvallat érkezik. Pörgött, forgott, ám nem iránytű volt, hanem csupán szélkakas. Mikor egyszer megkérdezték, vajon mi lesz az ez évi költségvetéssel, pipára gyújtott, pöfékelt, majd befogatott kocsijába és gödi kúriájába hajtatott. Történt, hogy egy téli napon vándorkereskedő zörgetett a ház veretes vasajtaján…” – írja Mikszáth A jó palócok című novelláskötetének Széllkakas című novellájában.

Széll alakját Ady Endre is átvette, A Kompország lakói című esszéjében így emlékezett meg a képzelt polgármesterről: „Mert amíg afféle Széll Kálmánként irányítanak egy várost, kinek tevékenyséégnek se íze, se bűze, addig fektessük az arcunk a sárba a kövezetlen utcákon és szívjuk be a mámorító csatornabűzt, amit szeretett fővárosunk áraszt. Ezeknek nem kell jobb a lóvasútnál, mert ésszel fel sem bírják fogni az elmúlt esztendők vívmányait.”

Széll Kálmán neve Wass Albertnél is felmerül, itt találkozhatott vele Matolcsy György is, ugyanis Wass Székely makroökonómia című karcolatában, ironikusan, de nem egyértelműen negatív színezetben tüntette fel Széllt. A Horthy-korszak ironikusan utalt vissza Mikszáth művészetére, amikor teret neveztek el róla, hiszen a kormányzó nagy rajongója volt az írónak. Megkerestük Tarlós István irodáját is az ügyben, de egyelőre nem érkezett válasz.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKMÉG TÖBB A SZERZŐTŐL

71 KOMMENT

  1. Szerintem sokkal inkább epic, hogy Széll Kálmán (már ha létezett egyáltalán) a Szabadelvű párt színeiben politizált…
    Izlelgessük ezt a szót: szabadelvű… Nem liberálist jelent ez véletlenül? Fail.

  5. Létezik a reinkarnáció.. Csekonics báró, Széll Kálmán, Gyurcsány, Orbán… Csak régen ehhez az kellet, hogy az előző meg is haljon, de vesztünkre, a két utóbbi még mindig él, bár a most hatalmon lévő igyekszik hogy az elődje belehaljon, csak még ehhez is amatőr…

  8. A Wikipedia írja:
    Dukai és szentgyörgyvölgyi dr. Széll Kálmán (Gasztony, 1843. június 8. – Rátót, 1915. augusztus 16.) politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

    Tartalomjegyzék [elrejtés]
    1 Életpályája
    1.1 Pénzügyminiszterként
    1.2 A pénzügyi életben
    1.3 Ismét a politikában
    2 Kitüntetései
    3 Emlékezete
    4 Származása
    5 Lásd még
    6 Források
    Életpályája [szerkesztés]

    A Vas vármegyében birtokos dukai és szentgyörgyvölgyi Széll-család II. Ferdinánd magyar királytól nyert címeres levelet 1639-ben. Apja, József, alispán, országgyűlési képviselő, majd főispán volt.

    Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta és Jogtudományi doktorként szerzett oklevelet 1866-ban a pesti tudományegyetemen, majd 1867-ben szolgabíróként kezdte meg pályafutását, Vas vármegyében. A következő esztendőtől azonban már a szentgotthárdi, 1881-től pedig a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. Hét éven át jegyzője volt a Háznak és állandó előadója a pénzügyi bizottságnak, központi bizottságnak, a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságoknak és a delegáció hadügyi bizottságának.

    Sokat volt Deák Ferenc körében, kinek kedvencévé vált – Deák Ferenc 1868-tól 1875-ig a nyarat mindig nála töltötte Rátóton. Deák gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Vörösmarty Ilonát 1867-ben vette feleségül. Egyes vélemények szerint tehetségén kívül Deákkal való családi kapcsolata is segítette Széll Kálmán gyors előrehaladását.

    Pénzügyminiszterként [szerkesztés]
    Több ízben kínálták meg miniszteri tárcákkal, míg végre 1875 márciusában, a Deák-párt és a Balközép egyesülése után a Szabadelvű Párt színeiben 1875 márciusában pénzügyminiszter lett. 1878 októberében, a boszniai okkupáció után megvált ez állásától. Erélyes és takarékos miniszter volt, ki megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot.

    Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona, Vörösmarty Mihály lánya
    Mint pénzügyminiszter rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasútat megszerezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; létesítette az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával, a bankkérdést az egységes osztrák banknak közös osztrák-magyar bankká alakításával megoldotta; alatta az átvett deficit felénél kisebb összegre szállott le és az államháztartás az egyensúlyhoz közel került. Az ország hitelét helyreállítván, a függő adósságok konvertálásával a régi törlesztéses kölcsönök helyett megteremtette és meghonosította a magyar rentét

    Adóemelései, melyeket politikailag elődje, Ghyczy Kálmán készített elő, megoldották a magyar költségvetésnek az 1870-es évek közepére fellépő válságát, amelyet súlyosbított, hogy az 1867-es kiegyezést követően évekre túlzott gazdasági optimizmus uralkodott el az országon. Széll 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és 23 millió forintos deficittel adta át. A költségvetést stabilizáló jövedelemadó-emeléseiért Deák-pártiként keményen meg kellett küzdenie saját miniszterelnökével, a Balközép vezérével, Tisza Kálmánnal is (aki olyan látszatintézkedéseket támogatott, mint a fegyveradó, fényűzési adó, biliárdadó és a vadászati adó). [1]

    Az Osztrák-Magyar Bank ügyében Széll szintén harcban állt Tiszával, aki eredetileg önálló magyar jegybank felállításán fáradozott, amelytől nagy kamatmentes kölcsönöket remélt, de az ehhez szükséges gazdasági-pénzügyi átalakításokat nem vállalta. („Magától Széll Kálmántól hallottam, hogy a kiegyezési alkudozások elején azt mondta Tiszának: Adok egy esztendei időt a bankügyben, addig nem nyilatkozom az önálló bank ellen. Csináljátok meg, ha tudjátok” – írta később Halász Imre, Széll barátja, hozzátéve, hogy ha Tisza nem a bankügyi akciót teszi az osztrákokkal folyó pénzügyi kiegyezési tárgyalások kulcskérdésévé, talán Széllnek sikerülhetett volna eredményt elérni a magyarokat jelentősen megterhelő fogyasztási adók ügyében, amelyek az osztrák államkasszába folytak be.)

    Széll Kálmán nagy eredménye volt a magyar költségvetés nemzetközi hitelfelvevő pozíciójának megteremtése az úgynevezett „6%-os aranyjáradék” formájában. Ez egy két részletben történt 80 millió forintos kibocsátás volt 6%-os kamat mellett. (A „magas kamatláb” az állam kedvezőtlen pénzügyi helyzetének és a nemzetközi pénzpiac kedvezőtlen viszonyainak volt betudható – magyarázta később Halász Imre.)

    A pénzügyi életben [szerkesztés]
    1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol a szarvasmarha-tenyészetével szerzett maradandó hírnevet. Emellett s eltekintve úttörő munkásságától a mezőgazdaság s különösen az állattenyésztés terén, amelynek eredménye a világhírű rátót-héraházi siementali törzstenyészet, még nemzeti kulturális célok előmozdítására is időt szakított, nagy gonddal vezetvén a Dunántúli Közmívelödési Egyesület ügyeit.

    1880. február 24-én nagyszabású költségvetési beszédet mondott, melyben előre rámutatott a kormány akkor folytatott pénzügyi politikájának később csakugyan bekövetkezett súlyos következményeire. 1881-ben régi kerületében a függetlenségi párt ellenében kisebbségben maradván, Pozsony város II. kerülete harmadnapra mandátummal tisztelte meg. Megalkotta a Magyar jelzáloghitelbankot s ennek és a Leszámítoló banknak igazgatósági elnöke lett. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886 és 1899 között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt.

    Széll Kálmán szobra Szentgotthárdon
    Több tisztsége is volt. Ferenc József király 1883-ban a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki, majd 1893-ban a Lipót-rend nagykeresztjét. Elnöke volt az 1892:XXI. tc. értelmében kiküldött országos ellenőrző bizottságnak, továbbá a millenniumi országos bízottságnak és 1896 óta több ízben a delegációnak, a pénzügyi, továbbá a közigazgatási bizottságnak. Részt vett a valuta-szabályozás tárgyában egybehívott országos ankéten. 1891 és 1898 között a Millenniumi Országos Bizottságnak, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt.

    A közművelődési egyesületek 1896-i kongresszusán egyik társelnök volt. Az 1896-ban Budapesten tartott interparlamentáris konferencia magyar csoportjának elnöke volt. Az 1910 június 26-án alakult országos pártfogó egyesület elnökévé választotta. Elnöke volt 1896-tól 1898-ig az országos kvótabizottságnak, amelynek munkálataira irányadó befolyást gyakorolt. Az 1880-ban tartott beszéden kívül első minisztersége után a Házban csak elvétve hallatta szavát; 1897 végétől a belpolitikai események újra vezérszerep elvállalására kényszerítették.

    Ismét a politikában [szerkesztés]
    Az egyre jobban elmélyülő gazdasági válság idején, 1897 végén, ismét aktívan vett részt a magyar politikai életben. Az ellenzék obstrukciójának erőszakos megrendszabályozása ellen latba vetette befolyását; az úgynevezett lex Tiszát aláírta ugyan, de csak azért, hogy megakadályozza a Szabadelvű Párt végső bomlását. A békés kibontakozás mellett foglalt határozott állást, tiltakozott a kormány által tervezett házfeloszlatás ellen, amelyet költségvetési provizórium híján alkotmány-ellenesnek tartott. Ily értelemben informálta a királyt is, aki 1899. január 26-án megbízta, hogy Bánffy báró kormányelnökkel együtt a béketárgyalásokat vezesse; de Bánffy báró magatartása az ellenzék gyűlölködése miatt mind-inkább lehetetlenné lévén, a Bánffy-kormány bukása után 1899. február 26-án a király Széllt a kabinet megalakításával bízta meg, mire az ellenzék, az obstrukciót leszerelve, az ún. paktumot írta alá. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte.

    A Képviselőházban kifejtett kormányprogramja alapján, melynek a »törvény, jog és igazság«-ra való hivatkozása politikai szálló igévé vált, a Nemzeti párt belépett a Szabadelvű Pártba. Rövid pár hét alatt a Képviselőház valamennyi megakasztott törvényjavaslatot megszavazta, mégpedig a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezését az általa felállított úgynevezett Széll-formula alapján egészen más alapokra fektetve. Gyors egymásutánban a kúriai bíráskodásról szóló törvényt és az új házszabályokat is megalkotta a képviselőház. Az ausztriai Thun-kabinettel folytatott újabb kiegyezési tárgyalások során újabb biztosítékkal bástyázta körül az Ausztriával fennálló kereskedelmi viszonyt és a külállamokkal szemben fennálló kereskedelmi szerződések lejáratának egyidejűségét. A kabinetben mint belügyminiszter is fontos reformokat létesített. Rendezte a lelenc-ügyet s rendszeresen gondoskodott törvény útján a hét éven felüli züllött gyermekekről; a közigazgatást egyszerűsítette és gondoskodott a községi közegek kiképzéséről. Fiuméban helyreállította a törvényes rendet s azt állandó és egészséges alapokra helyezte. Az általa kontemplált elvek alapján jött létre az új összeférhetlenségi törvény. Az 1901-i általános választásokból a Széll Kálmán programja alapján álló Szabadelvű Párt nagy diadallal került ki.

    1902 márciusában a király a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. 1902. december 31-én majdnem egyévi tárgyalások után sikerült a Koerber-kormánnyal megkötnie az új gazdasági kiegyezést. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. 1903-ban az általa benyújtott fölemelt létszámú ujoncjavaslat ellen, melyben rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, a szélsőbaloldal obstrukciót indított, amellyel szemben ő a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedett. Mivel az obstrukciót az indemnitási javaslatra is kiterjesztették, az ellenzék sikeresen megakadályozta a költségvetés elfogadását a törvény szabta határidőn belül, így május 1-jén beállott a költségvetésen kívüli állapot. A Szabadelvű Párt egy része Apponyi vezetése alatt nemzeti vívmányokat, a másik része pedig, Tiszával az élén, erélyes rendszabályokat követelt. Ezek miatt beadta lemondását (kísérve az összes pártok elismerésétől), 1903. június 27-én távozni kényszerült tisztségéből. Ez után visszavonult rátóti birtokára és a Házban sokáig nem jelent meg. Kormányzása viszonylagos nyugalmat hozott az amúgy zaklatott közéletbe, amit leginkább Tisza István és köre (pl Perczel Dezső házelnök) tüzelt a kormányoldalról, az ellenzék részéről pedig szinte mindenki. Az 1904. november 18-i események, az ún „zsebkendőszavazás” miatt mandátumáról lemondott és a pártból is kilépett. Kerülete újra felkérte a jelöltségre és időközben a Ház feloszlattatván, az általános választásoknál újra megválasztotta. Az 1905-ös belpolitikai válság során többször ama politikusok közt volt, kiknek véleményét Ferenc József király kikérte a kialakult helyzettel kapcsolatban.

    Széll Kálmán sírja a táplánfai temetőben
    1906. március 24-én szentgotthárdi választói előtt tartott beszédében pálcát tört a Fejérváry-kormány felett, élesen ostorozva különösen a vezérlő-bizottság akkoriban történt feloszlatását. Két héttel rá bekövetkezvén a békés kibontakozás, kerülete újra megválasztotta. 1906. májusában belépett az Alkotmánypártba, amelynek 1910-es feloszlásáig elnöke volt. Ugyanattól az évtől számítva alkotmánypárti, 1910-11-ben pedig párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet.

    Kitüntetései [szerkesztés]

    Megkapta a belső titkos tanácsosi címet, majd 1893-ban Lipót-renddel, 1902-ben pedig a Szent István-rend nagykeresztjével tüntették ki.

    Emlékezete [szerkesztés]

    Budapesten 1951-ig a mai Moszkva tér viselte a nevét. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a Földrajzinév-bizottságnak, hogy a tér elnevezését változtassa vissza Széll Kálmán térre. Május 12-én hivatalosan is átnevezték.

  11. Nilvánvaló, hogy barom állatok kezébe került budapest!
    Én 30 éve vágytam, hogy Budapestre költözzek. Több százezr Ft veszteségem keletkezett e vágyam fanatikus elérésé ért. Mit kaptam?
    Egy nagy semmit! Budapest egy szarcsomólett mire beköltözhettem!
    Jó nektek ez régi pestiek? (mert a budaiak mindégis balfaszok voltak).

  14. A szél magyar honban nem egy pozitív fogalom. Szar a hideg szél nélkül, jó az idő csak a szele gonosz, széllel bélelt 🙂 Attól, hogy két ellel írják sem ér többet, sőt még valami film is volt: Elfújta a szél 🙂
    Deák Föci bácsit kellene benyelni uraim a közéletbe, nem pedig tojással dobálni aki előhozza.
    Deák bebizonyította, hogy az abszolutisztikus, centralizált birodalmi kormányzás ami ma az Európai Unió nevű gittegylet hosszú távon nem működik. A jós szólt belőle, a cukor máris beintett. De a lelassult magyar közélet is csak egy új fővárossal élénkíthető föl.

  16. Az semmi, hogy Széll Kálmán nem létezett, de valójában az őt kitaláló Mikszáth Kálmán sem létezett.

    Ez utóbbit ugyanis Mauks Ilona, az állítólagos Mikszáth állítólagos felesége, ez az akaratos és fantáziadús némber találta ki, abból a célból, hogy e költött alak révén elleplezze a maga eredendően vénkisasszonyos karakterét.

    http://www.konyvkolonia.hu/szerzo/Mikszathne-Mauks-Ilona

    A kitaláció sikeres lett, a közönség olyannyira bevette, hogy az utókor még szobrot is állított neki:

    http://www.szoborlap.hu/10521_mauks_ilona_horpacs_ifj_szabo_istvan_2006.html?l&nr=1

    A teljes történetet az Új Magyar Hölgyfutár legutóbbi számában Cs. Lódith Katalin részletesen ismerteti.

  17. Százmillióért sem kellenek senkinek Tarlós cikkei, hahaha!!

    Egy négyoldalas melléklet tucatszori megjelenítéséért közbeszerzés keretében majd’ százmillió forintot fizetett volna a Főpolgármesteri Hivatal. Ennyi pénzért sem jelentkezett azonban senki, így a közbeszerzést újra meg kellett hirdetni.

    A Fővárosi Önkormányzat nemrég tendert írt ki a “Fővárosi Önkormányzat Melléklete” fantázianevű, négyoldalas rovat megjelentetésére. Ebben a hivatal sajtócsoportja által átadott cikkek, tájékoztató anyagok és képek jelennének meg, összesen 12 alkalommal.

    A közbeszerzés azonban sikertelenül zárult, ugyanis, mint a STOP kérdésére a Főpolgármesteri Hivatal Sajtóirodáján elmondták, a tenderre egyetlen jelentkező sem volt.

    Megéri pedig jelentkezni, hiszen a gyakorlatilag nyomdakész anyagok megjelenítéséért összesen 94 millió forintot lehet kapni a fővárostól. A négy oldalon megjelenő cikkekben szerepelnének “a fővárosi közgyűlés üléséiről szóló tájékoztatások, tudósítások mellett, Budapesttel, a budapestiekkel, a fővárosi lakosságot érintő, érdeklődésre számot tartó témák is” – tette hozzá kérdésünkre a Sajtóiroda.

    Tapló s Pista leverem a szemüveged és széttaposom!

  18. Nem szoktam minősíteni netes oldalakat, mindegyik követhet el hibákat (szinte nem is akarom elhinni, h. ez nem vmi provokáció), de döbbenetes, szégyenteljes, mindnyájunkra nézve arcpirító, hogy alig száz éve élő magyar közéleti személyek, miniszterek(!) létezése sokak számára bizonytalan.
    Széll Kálmán (pontosan az, akiről szó van mostanában, hiszen leszármazottai is ezt a nevet viselték-viselik) száz-egynéhány éve pénzügyminiszter volt, ráadásul nem is egy szürke hivatalnok, hanem olyan politikus, akinek ténykedése általában állásfoglalásra késztet sokakat.
    Személyesen van szerencsém ismerni unokáját, Széll Kálmánt, a kiváló szombathelyi sebész-aneszteziológust, annak Kanadában élő ikertestvérét, és dédunokáját, aki szintén a Széll Kálmán nevet viseli és elismert sebész Mo-on és Ausztriában.
    Sajnos az internet világa kiölte a maradék visszafogottságot is az emberekből, tudás nélkül, műveletlenül, történelemről-irodalomról-természettudományokról mit sem tudva osztja az észt boldog-boldogtalan.
    Tanáraitok szégyenkeznek, hogy az iskolában csak ennyire mentek veletek! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  22. @bamberg: Csak azért írok erre választ, mert biztos valaki más is megtenné, csak nem ilyen szavakkal.
    Én meg nem szoktam minősíteni az embereket, de amikor rámész egy honlapra, aminek fejlécén ott díszeleg az “ÁLHÍRPORTÁL ALAPÍTVA 1351” aztán meg elolvasod ezt a cikket, és nem veszed észre az paródiát és az iróniát, ami szinte kifolyik a monitorból… :DDD
    Nyugi nem te vagy az egyetlen, sok ilyen ember jár erre, csak máskor láss tovább az orrodnál, mielőtt egy honlapot+az egész internetet+az egész generációmat lehülyézed. Igen, az egész honlapon csak hírlapi kacsák vannak. 🙂

    Jelen helyzetben nem a cikkíró volt az, aki alaposan pofáraesett.

  27. Az igazán vicces az volt, hogy 2 hozzászóló is azt hitte, hogy a cikk komoly! :-))

    Megjegyzem, régen én is megszívtam egyszer, be is írtam, hogy “ezt nem hiszem el” … 😀

  28. Sokmindent nem tudunk, kedves elvtársak!

    Azt viszont tudjuk, hogy Sztálin elvtárs sosem létezett, Hitler nem halt meg 45′-ben, az atombombát sosem dobták le, és sosem jártunk a Holdon.

    Ahogy azt is tudjuk, hogy a UFO-k léteznek, ahogy vámpírok és varázslók is. Sőt itt járnak közöttünk.

    Éberség, kedves elvtársak!
    Éberség!

  42. @Celtic: Hát, ha a “neten megírták”, akkor az biztos úgy van, mert amit a neten megírnak, az csak igaz lehet… 🙂

    Egyébként kinek az életrajzát szeretnéd idemásolni a Wikipédiáról, Széll Kálmánét (ezt valaki már idemásolta, és mire ment vele?), Mikszáth Kálmánét, Mauks Ilonáét, vagy pedig Cs. Lódith Katalinét?

    Amúgy pedig, egy szerző létezése tekintetében, annak, hogy az illető írói – akár jelentős írói – munkásságot fejt ki, nincs semmiféle bizonyító ereje. Itt van pl. Émile Ajar esete, aki zajos sikert aratott bestsellerével még a Goncourt-díjat is elnyerte, és mégsem létezett. Mintahogy nem létezett a Psyché nevű reformkori költőnő, noha kitűnő írásait 1972-ban kiadta a Magvető Kiadó. Nem létező személy volt Fortéjos Deák Boldizsár reneszánszkori utazó, akinek állítólagos Memoriáléját a múlt század első felében Bánffy Miklós tette közzé. És a kurucok sem énekelték sohasem a Thaly Kálmán által állítólag ‘felfedezett” egykori énekeket, és nem kísérték ezeket a 19-ik század végén kifejlesztett tárogatón, és ezt a sort hosszan, nagyon hosszan lehetne folytatni.

    Úgyhogy fenntartom azt, hogy Mikszáth Kálmán ÉPPÚGY nem létezett, mint ahogy nem létezett “Nagyméltóságú duka- és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán, magyar királyi Miniszterelnök és Belügyminiszter, Őfelsége valóságos belső titkos Tanácsosa, a Lipót-rend és a Szent István-rend Nagykeresztese, stb. stb.” – ahogyan néhai Széll Kálmánnak egy, a birtokomban lévő, dedikált kötetében olvasható.

    Szóval egyik személy sem létezett, sem Széll, sem Mikszáth, mindkettőt csak úgy találták ki. De akár írhattam volna azt is, hogy ‘ha már lúd, legyen kövér’, nem gondolod? :))))

  43. Egy valakiről biztosan lehet tudni, hogy létező személy, az pedig Lenin. Ugyanis azt tanultuk róla, hogy Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog. Vagy ez is csak átverés volt? Sorra derülnek ki, hogy nem létező embereket valóságosnak hittünk. Lassan már magamban is kételkedek, … én létezek? 🙂

  48. @Smafu: Jo, hat en is hallottam olyat, hoyg Katanghy Menyhert kepviselo irt Mikszath Kalman neven, de ezt keptelen vagyok elhinni, hoyg egy olyan magasztos elme, mint egy orszaggyulesi kepviselo irasra vetemedjen…Netan – borzalom – hirlapokba irjon…

  51. @pharmacyli: ezt minek kellett? “Lipót-renddel” hejesírásilag is laza alapokon ál…
    egyébként is kit érdekel mikor rendel Lipót?

    @BPBP: a házassági neve pedig:
    Széll-hámos Kálmán

    @poszt egyértelmű volt, hogy amit a fides mond az MIND KAMU(nikáció) csak…

    csak így szar lesz ha tényleg lesz mondani valójuk, senki nem fog nekik hinni:)

  53. Célszerű lenne, ha politikusokról, közszereplőkről csak 100 évvel haláluk után lehetne utcát, közintézményt, egyebeket elnevezni, mivel manapság 90 évre titkosítanak mindent. Hagyjunk hát 10 évet a kutatóknak, hátha azalatt kiderülnek jeleseink disznóságai és okafogyottá válik a keresztelő.

  55. mármint ezen: driopios 2011.07.12. 18:37:34
    @bamberg: rólad öt felvonásos operát lehetne írni, ahol a főhős csak a végén jön rá mindenre, de akkor már késő: még énekel egyet aztán meghal.

  61. @Kulics:
    Kedves Kulics,
    Köszönöm megtisztelő kritikáját. Értem én is tréfát, de épp ma hallottam a következő történetet.
    Operációra tolták be a beteget. Kis türelmet kért, majd mobiltelefonjába írt valamit. Megkérdezték, mi volt annyira fontos: a fészbukon (facebook) tette közzé az operációját, a sebész és az intézmény nevét.
    Felnőtt egy generáció, mely egyetlen hihető tudásforrást ismer el, ez pedig az internet. Így valóban sokan elhiszik azt, amit itt Önök tréfából elkövettek. A wikipedia is internet…. üdv és köszönt pharmacyli

  62. @pharmacyli: Tisztelt Blogtárs !
    Elmondom, hogy nézett ki a történet egy külső szempontból:
    Megjelenik egy ironikus blogon egy ironikus történet, ami kellően humoros. Erre egyik ember fogja a lexikont és bemásolja azzal, hogy de hát ez nem is igaz. Ez azt jelezte, hogy a kommentelő, Ön, nem értette az iróniát.
    Ez olyan mint a példabeli kommunista pártfunkcionárius, aki humorérzék hiányában magához rendeli a humoristát és elismételteti vele a viccet és úgy reagál, hogy ő érti a viccet, nagyon érti, de nem szereti.
    Az Ön kommentje pont ezt juttatta eszembe, egy pártfunkcionárius csinovnyik reakciója volt. Nyilván nem ez volt a célja vele, mégis ezt a látszatot keltette. További jó egészséget: Dr. Kulics Dezső címzetes egy. tanár, med univ habil lótuszfaktusz.

  63. tudományos kutatócsoportunknak hála, sikerült nyomára bukkannunk Kálmi féltestvérére, Széll-Kakas Ödönre. Ödön a 19. század végén Szombathelyen közismert ökölvívó volt, egy győri mérkőzése után ismerkedett meg özv. Abonyi Izolda táncosnővel, akivel az első világháború után kivándoroltak Amerikába. Ödön nagy álma volt, hogy mozifilmekben akcióhős legyen, ezért utukat egyenesen Los Angelesbe vették. ott sajnálkozva közölték vele, hogy a zongorista-lobbi akkora befolyással bír a filmiparra, hogy egyelőre kilátásban sincs, hogy valaha hangosfilmet készítsenek. Ödön annyira elszontyolodott, hogy hitvesét szó nélkül hátrahagyva Angliába utazott. (róla semmi további információ nem áll rendelkezésre, valószínűleg azóta is jól van.) a boxoló előszőr boxolni próbált, de aztán rájött, hogy a fogadóirodákban sokkal kényelmesebben tudja előteremteni maga számára a napi betevő fish&chipset. (bundaügybe a kutatások alapján soha nem keveredett) élete befejező szakaszát felső- (másnéven: paraszt-) Skóciában töltötte egy whiskey-üzemben minőségi ellenőrként.

  64. @Kulics:
    Tisztelt Blogtárs!
    Én elfogadom az Ön tiszteletreméltó véleményét, azt is, hogy vélhetően másként gondolkodik a világ folyásáról, mint én. Megnyilvánulásomat Ön “te hülye vagy, így simán” véleményével illette, én örömmel fogadom kedves észrevételeit.
    Elfogadom mindazt, amit írt arról, hogy ez egy tréfa volt, sőt bizonyos fokig még nekem is tetszett, sőt túl jól sikerült tréfának tartom.
    Ne feledje, hogy a mai tizenévesek nem szeretnek tanulni. Szüleik munkanélkülisége, kilátástalansága okán az új generáció a könnyen megszerezhető talmi fogyasztói javakért lelkesedik, Ismereteit barátaitól, az internetről szerzi, ezért itt publikálni nagy felelősség.
    Most idézet következik újfent: “tíz év alatt 16-szorosára nőtt a naponta netezők száma. Főleg ez magyarázza, hogy a tévére és netre fordított összidő 2000 óta 69 százalékkal nőtt. Egyébként a 15-19 évesek 64 százaléka tekinthető netfüggőnek – 2005-ben ez az arány még csak 27 százalék volt.
    Zsolt Péter médiaszociológus szerint van, aki a médiát tudatosan használja, és ezért profitál belőle, és van, aki nem, következésképpen elbutul tőle. Az internet éppen ezért a kulturális szakadék csökkentésében önmagában nem segít, ellenkezőleg, csupán ráerősít a már aktív művelődési szokásokra. Ha a nethasználó hedonista, még hedonistább lesz, ha a nyelvi készsége pocsék, még gyengébbé válik, ha széleskörű műveltséggel rendelkezik, az napjaink médiaeszközei segítségével még szélesebb lesz. (Pedellus blog: Felmérés a fiatalokról: megállíthatatlannak tűnik a társadalom kettészakadása).
    A tréfa túl jól sikerült, megítélésem szerint a kiváló írás sokak esetében már a megindult elbutulásra erősített rá. Biztos vagyok, hogy vannak olyanok, akik Széll Kálmán személyének előtérbe állítását pusztán hatalmi blöffnek gondolják azok után, hogy egy kiváló tréfát olvasnak az interneten, miszerint Széll Kálmán személye pusztán kitaláció. Pedig Széll Kálmán és számos magyar kormányfő bizony többet érdemel…
    Nem tettem mást, mint egy szócikket bemásoltam a tréfa alá, előbb az ember élvezi a tréfát, utána pedig olvashatja a Széll Kálmánról írt szócikket. Lehet, hogy a két írás egymást követő olvasása lelassítja az elbutulási folyamatot, más esetben csak emeli a megjelentetett cikk tréfajellegének megértését….
    Úgy hiszem, ezért még nem vagyok pártbeli csinovnyik, s nagyon örülök annak, hogy véleményt cserélhettünk. Írásaiban a véleményemmel kapcsolatos korábban talán erősnek minősített megállapításait a mai vitastílus velejárójának tekintem és köszönöm azokat.

  66. @pharmacyli: végül is tökéletesen egyetértünk a téma elméleti felvezetésében, mégis szereptévesztésnek tartom egy humoros blogon, népnevelési célzattal, felemelt újjal és összeráncolt homlokkal figyelmeztetni a korán elkezdett nemi élet veszélyeire – hogy kis élcelődésbe csomagoljam, máskor tán sommás véleményemet.

    Nagyapám jár élen abban, hogy a krimik legizgalmasabb jeleneteinél benyomta, hogy ááá ezek csak színészek és nem is igaz az egész. És tényleg ! Igaza volt ! Nyolcvan éves létére elnéztük neki ezt az “otrombaságot”, amivel az illúziók lufiját pukkasztgatta ki.

    Ennyit tudok a témához hozzátenni… kéremkaccsojjaki.

  69. @A szerelő: az a helyzet, hogy Leninből kettő is volt, mert volt egy ikertestvére (http://www.voligamsi.com/frame_307.html). Aki állítólag nem létezett. Na most ugye, ha a nemlétező ikertestvérrel tökéetesen megegyező génjei vannak, akkor nyilvánvaló, hogy Lenin sem létezett. Pedig ketten-hárman sokkal könnyebb az élt – él – élni fog kombót összehozni, csak arra kell nagyon vigyázni, hogy ne ugyanakkor neszülessenek meg – és ezt nagyon benézték a Lenin tesók.

  70. @driopios: szerettem volna segíteni, de nem ismerem a viccet. Rákerestem a szövegre, erre a gugli kidobja a hozzászólásodat. Tehát a hivatkozott vicc magyarázata az, hogy ez egy önmagyarázó rekurzív vicc, és ha elsőre viccesnek tűnik, akkor önmagába harapó kígyóként többszörösen az, ellenben ha elsőre nem tűnik viccesnek, akkor.

  71. @Hammer: Persze, a szabadelvű liberálist jelent. Érdekes, hogy a konzervatívok mindig is utálták a szabadelvűeket, történetesen a 48-as forradalom és szabadságharc előtt is. Az akkori konzervatívok Széchenyi, Kossuth és Deák Ferenc társaságát megvetően szabadoncoknak nevezték. De hát ki emlékszik már az akkori maradoncok nevére? Eltűntek a történelem… na jó, nem szemétdombján; elfútta őket a változás, a fejlődés szele. Szerencsére.

    A világot a szabadelvűség viszi előre, a konzervatívizmus fogja vissza. Néha jól teszi, hogy fékezi egy kicsit, de többnyire a mocsárba húzná vissza a társadalmat. Szerencsére eddig még hosszú távon a jó győzött, a maradoncok magukra maradtak, végül kihaltak.

    Néha, ideig-óráig persze győzhet a múlt, a sötétség, de előbb-utóbb újra felkel a nap, eljön a fény. Most is így lesz. Csak kár a sötétben töltött, töltendő évekért. A mi életünkből vesznek el, és nem fogják visszaadni.