Tóth Zoltán és további kétmillió választási szakértő szerint választási csalás történhetett, ezért kérik a szavazatok újraszámlálását.
A Facebookon terjednek hírek arról, hogy milyen furcsaságok történtek egyes választókörökben, kezdve attól, hogy rájuk zárták az ajtót, egészen odáig, hogy az adott körzetben a Fidesz nyert.
Tóth Zoltán, a DK képviselőjelöltje, a belügyminisztérium egykori informatikai és távközlési helyettes államtitkára a Hír TV-ben azt mondta, hogy ha más nem, ő kikéri a választási jegyzőkönyveket és ha szükséges, kezdeményezi a szavazatok újraszámlálást.
A döntésnek sokan örültek a közösségi oldalon is, és reménykednek benne, hogy az újraszámlálás végre korrekt eredményt hoz, és meglesz a Fidesz 3/3-a.
A 3/3-ad nagyban megkönnyítené az ország vezetését, ezért remélem, hogy sikerrel járunk. A 3/3 végre egyértelmű jelzés lesz a Fidesznek is, hogy most már el kell takarodniuk a közéletből!
– mondta el Gyurcsány Ferenc, miközben éppen 4200 pont ért el Snakeben a Nokia 3310-es telefonján.
Ha engem kérdeznek, akkor az összes ellenzéki párt feloszlatja magát.
Most
Magyarország a csodák országa.
A szavazatszámlálók mindig a Fidesz javára tévednek
És most a múlt:
“Petőfi Sándor nyolcadmagával egyéni jelöltként indult a Jászkun kerület szabadszállási választókörzetében az 1848. június 15-én megtartott választáson.”
Petőfi az ő hazájának vallott kiskunok közt, a választókerületre jutó 1 fő országgyűlési követi hely megszerzéséért kívánt indulni. Ennek érdekében június elején leutazott választókerületébe, ahol június 8-áig tartózkodott. Ott tartózkodása az “irodalmi munkásságának” is jót tett, azok az élmények ihlették a Szülőföldemen c. versét (június 6-8.) “Cserebogár, sárga cserebogár”, valamint az A Kiskunság c. versét. “Testi szemeimet Behunyom, és lelkem szemeivel nézek”
A májusi községi választásnál alacsonyabb részvétel mellett Nagy Károlyt, a szabadszállási református lelkész fiát, kiskunlacházi főjegyzőt a Jász-Kun Kerület szabadszállási választókerülete (lényegében a Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas nélkül tekintett Kiskunság, követévé választották.
“Petőfi nagyszerű költeménye: A nép nevében, az utolsó nemesi felkelés, a Győrnél megfutamodó, helytállásra képtelen, gőgös, csak szavakban hazaszerető nemesség kigúnyolása. „S ti kik valljátok olyan gőgösen: / Mienk a haza és mienk a jog! / Hazátokkal mit tennétek vajon, / Ha ellenség ütne rajtatok? / De ezt kérdeznem ! engedelmet kérek, / Majd elfeledtem győri vitézségtek. / Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hősi lábnak, mely ott futott?”
A vers 1847-ben jelent meg, s azokat a kunszentmiklósiakat, akik „mindenkinél szorgalmasabban vásárolták költeményeit” [ezek Illyés Gyula szavai] e gúnyos találat mélyen megsértette.