Szerkesztőségünk ezúttal nyolc kontinens 3 legkedveltebb borát vette górcső alá a Chinoin személyzeti büféjében.
A kóstolásokat teljesen vakon végeztük, amit fejenként másfél liter Alaszka Vodka hirtelen elfogyasztásával értünk el. Ami az ételsort illeti, csak újragondolt fogásokat illesztettünk a bortételek közé. Puncsos gofri újragondolva: székelykáposzta! Kifli újragondolva: zsömle, és még sorolhatnám, de kezdek rosszul lenni.
Lássuk a tételeket! Micsoda kínálat! Fontos megjegyezni, a borok ezúttal a Balatonkenesei Gant-nadrágos Éhező Offshore-vadászokat Támogató Alapítvány támogatásával jutottak el hozzánk.
Hyde-Park Cuveé 2000
Már a termőhely is izgalmas. A négy négyzetméteres termőterület fűcsomó-szelektált szemei igaz különlegességnek számítanak. A 43 méter mélyre nyújtózkodó gyökerek fickós szivattyúként juttatják a fürtökbe London multikulti szennyvizét. Az éves hozam 73 liter, ezért ilyen olcsó egy palack: 5000 font. Mi ez egy ciprusi orosz bankszámlaadóhoz képest? Egy félliteres meggy Márka a Városligetben, úgyhogy kuss! Csak élvezzük!
Ami magát a nedűt illeti: se nem vörös, se nem fehér, és még csak nem is siller! Csak nem egy UFÓ? Nem! Szimplán: vaskos trágyalé! Abból viszont a legjobb! Sprite-tal vagy almaecettel, kómában szürcsölve és bosszúállás után igazán ajánlott!
Lederhose Riesling Selection 1984 – Bayreuth
Bizony-bizony! Már a címkén Torday Teri smárol Udo Brinkmannal, mi jöhet még ezután? Lelőjem a poént? Lelövöm: egy irdatlan extázis ez a fehér válogatás, ami úgy vág falhoz, mint egy Schweinsteiger-kapáslövés csűddel.
A palack decens, inkább harsány, vagyis döntse el, aki issza, de szerintem passz. Az első korty ráspolyosan hámozza az alsóajkat. A vérzést én sebbenzinnel gátoltam, ami az első piros malbiig jó ötletnek tűnt.
Tipikus rajnai rizling jegyeket cipel ez a túros hátú, besavasodott igavonó: ricinus, rebarbara, algopiryn, nikoflex és egy csipetnyi frissen perzselt orrszőr-illat ami primeren hat. A szekunder hatás pont olyan, mint egy baszatlan HR-es nő hétfő reggeli tekintete: reményvesztett. Néhány pórusában ott bujkál egy ibizai naplemente kísérte forró ölelés, de inkább egy januári repülőgép-szerencsétlenség helyszínelésére emlékeztet. Ajánlom Business és Economy utakhoz egyaránt.
Jacques Shiraz Kékfrankos 2015 – Yang Hüan Pierre pincészet, Rotterdam
Na végre egy rendes fajta, amit szeretek – gondoltam a címkét olvasva és nyugodtságom az első hörpintésig meg is maradt.A bukézást követően lelki szemeim előtt azonnal megjelentek Brooke Shields érintetlen szeméremdombjai a Kék lagúnából, ahogy könnyedén dekázgat egy pingpong labdát a kalácskáival. De itt meg is kellet volna állni, mert ahogy az első korty elérte a nyelvem tövét, már nem a kék lagúnát, hanem egy leégett tarlót vizionáltam, amin Hacser Józsa szalad felém meztelenül. Bántó fordulat.
Ennek a vörösnek a színe Paul Scholes fürtjeinek árnyalatait vegyíti egy túlfőzött homár páncéljának csillogásával. Ez alapján lehetne tüzes, de nem…, nagyon nem, sőt! Már a látványa is édes. Nézem, és egy penészes négercsók kacsint vissza rám táskás szemekkel. Jó, hogy félig kínai, de akkor is. „Nem tollasozni akarok, hanem jól bebaszni” – mondta az egyik külsős szakértőnk, és azt hiszem, igaza van.
Nemzetközi mustránk újból megerősítette szerkesztőségünk borokkal kapcsolatos hitvallását: „Aki fingik, jó bort iszik!”
piros pont a túros hátért
fasza, nagyon fasza…
“vakon” 😀
Félreteszem az írást ebéd utánra, desszertnek. 🙂