A hozzátartozók külön levélben köszönték meg, hogy a sajtóorgánumok nem csak a művészek halála után, hanem azt megelőzően is intenzíven foglalkoztak a két előadóval.

Böröczky kollégái és rajongói hálásak, hogy a humorista nem csak azután vált címlapképessé, mikor kiderült, halálos beteg. „Az elmúlt 20 évben az a sok elismerő cikk róla. A tehetségéről, vagy hogy mennyire szerethető ember! Na és a motorsportokkal kapcsolatos lexikális tudását magasztaló beszámolók a Blikkben, a Borsban, a Mai Napban, és a Kurírban. Köszönjük!” – mondta Böröczky egyik pályatársa.

Az Új Színház művészei meghatódottan meséltek a Huszár Zsolt szakmai pályáját folyamatosan végig követő média szerepéről. „A legolvasottabb portálok és napilapok már évekkel ezelőtt feladatuknak érezték, hogy beszámoljanak a Zsolt talentumáról, fontosabb szerepeiről. És most is megfelelő publicitást biztosítanak a hozzá hasonlóan nagyreményű művészeknek! Sokan panaszkodnak, de miért?! Minden rendben van ebben az országban” – nyilatkozta K. L. színész.

A HírCsárda nagyon büszke arra, hogy egy országban élhet a magyar média e cikkben érintett képviselőivel.

12 KOMMENT

  1. a hajdugeci is lecsapott rá rögtön, amint elkezdett haldokolni. addig ő se forszírozta nagyon a dolgot. és ezt most kizárólag azért hoztam fel példa képpen, mert szerintem a bors meg a blikk sokkal hasznosabb mint a hajdupeti, akivel tök kényelmetlen segget törölni.

  2. Néha komolyan úgy érzem, hogy kizárólag a Hírcsárda miatt érdemes ebben az országban élni. Ez telitalálat volt, hülyén hangzik, de csak az jut eszembe róla, hogy “köszönöm.”

  3. ha a bulvárlapok a meghökkentő/megrázó stb hírek, és a fizetett celebhírek/műsorreklámok helyett kultúrális értékekről cikkeznének, már rég becsődöltek volna.
    egyszerűen nem az az orgánum, az emberek választhatnak hogy ezt vegyék, vagy a mittomén élet és irodalmat. És választottak, meg lehet nézni az eladási adatokat

  4. @__tom_: Ezt a tömegigényt a bulvármédia (sajtó, tévé, internet) nem pusztán kihasználja, hanem eredendően teremtette. Szisztematikusan múlta alul a közízlés színvonalát, és ezáltal nyomta egyre lejjebb. Ma már senkiháziak ismerete és tekintélyek kikukkolása az általános műveltség és elvárt tájékozottság egyre hangsúlyosabb része. Ez pedig nem Istencsapása, mint ahogy a kétpárti gyűlölködés sem Vis Major. Mindkettő tudatos és összehangolt marketing eredménye.

    Nyugodjanak békében a művészek!

    (Keserű lett ez a humor… De legalább nem fekete.)

  5. @__tom_: Én őgy gondolom, hogy ez nagyon nem igaz. Ha emlékszel még mondjuk a kereskedelmi tévék 97-99-es időszakára, akkor egyáltalán nem így néztek ki, és például egy Mai Nap, vagy egy Kurír sem ilyen volt 10-15 éve. És akkor is ment az üzlet. Csak így egyszerűbb, nem kell annyit gondolkodni. Miért ne lehetne egy olyan bulvárlap, amit én is megveszek, mert benne van röviden a politika, egy-egy színházi tudósítás, mellette meg mehtene a kétfejű borjú, nem? Még az olvasottság is nagyobb lenne.

    A csúcs a napi mell. Árulja már el valaki, hogy minek? Ha kihagynák, kevesebb vevője lenne? Nem, ez csak úgy van, hirdetve, hogy ez a színvonalunk.

  6. @M. Bertalan: Igen, az első bulvár napilapok a Mai Nap és a Kurír volt. Az első (államtól) független bulvár hetilap pedig a Reform…

    A Kacsával kezdődött a lejtmenet. Ott is azzal, mikor Nagy Bandó András, miután jogi úton nem tudta megtorolni a pletykákat, kénytelen volt a főszerkesztőt egy “joghézagpótló seprűnyéllel” rendreutasítani. A főszerkesztő pedig a kórházban cinikusan megköszönte a művész úrnak a verést, ami által több százezerrel nőtt az eladott példányszám.

  7. @M. Bertalan: speciel “hátsó fertály” rovat már a 90-es években is volt, kurirban talán, vagy a reformban? Akkori tizenévesként az akkori színvonalat nem tudom megítélni (igazából a müszi hirdetéseken túl kb. erre a rovatra emlékszem), de abban egyetértek veletek, hogy ez egy öngerjesztő folyamat, ahol nagyobbat kell szólni, mint a konkurencia, és meghökkentőbbet kell letenni az asztalra mint múlt héten.
    Abban nem értek egyet, hogy ez egy tudatos elhülyítés része lenne, valahogy nem tudok elképzelni egy nemzetközi éves bulvárpartit, ahol megegyeznek arról, hogy 3 év alatt még 2 pontnyit kell lejjebb ütni az emberiség iq-ján.
    A kacsa vicces volt, azt hiszem az első számot reklámozták rögtön azzal a címlappal, hogy Michael Jackson öngyilkos lett 🙂
    De eszembe jutott pl. egy 90-es évekbeli ufo-magazin cikk is, miszerint ufonauta bébit találtak az amerikaiak, és Hillary Clinton örökbe akarja fogadni. Volt is egy kép róla, ahol az ölében tartja.
    Sokkal színvonalasabbnak ezeket sem lehet nevezni, mint a maiakat. Csak kicsit hosszabb életűek voltak a hősök

  8. A rohadék TV2-RTL-bulvársajtót négyelném fel először.
    Buzi TV2 mostanában hírműsor címén azt nyomja, hogy 3 perceket mutogatják az áldozat síró anyját/apját/stb. Hát basszameg, moralitás nincs a világon, segfejek?

  9. @__tom_: Ó, én sem valamifajta titkos összeesküvésről beszéltem… Pusztán a nyugati mocsok átnyomásáról és kritika nélküli fogadásáról.

    Nem kifejezetten idevág, de jellemző történet. Gesztitől olvastam egy interjút a kilencvenes években. Megkeresett egy kereskedelmi tévét egy új műsorötletével (akkoriban még voltak nekije, egész jók). A tévés srác megmutatta, milyen klassz a padlószőnyeg, mennyire dizájnos a bútor, érdeklődve meghallgatta Gesztit, majd mondta, hogy nem fog menni, de van itt valami – és előhúzott egy nyugaton már kipróbált-lejárt szinopszist.

    A másik oldalról persze, mi is zabáltunk mindent válogatás nélkül, ami beömlött a hirtelen kinyílt földrajzi és esztétikai határokon át.

    Utólag, persze, könnyű. Vagy még nehezebb…