Oxfordi kutatók szerint a gyermekek szellemi fejlődésére legpozitívabban az hat, ha a magyar az első nyelv, amit elsajátítanak.

A 6 éven át tartó kísérlet során 12 gyereket (6 fős kontrollcsoport, 6 kísérleti alany) figyeltek laboratóriumi és otthoni körülmények között. A beszámoló szerint már a 4. évnél látványos különbségek voltak felfedezhetőek. Amíg az angolt eltanuló brit gyerekek ki akarták fosztani a kutatóintézet büféit és ruhaboltjait, valamint azt kiabálták, hogy "Hey, ho minden liverpooli fasszopóóó!", addig a magyar gyerekek atomhasadással kísérleteztek, és tökéletes jambusokban írták meg halételek receptjeit.

Továbbá a magyarul tanuló angol gyerekek 75%-ának már 3 évesen volt kackiás bajszuk (még a kislányoknak is), addig az angolul beszélők 99%-a csak sörszagú lehelettel és néhány szétvert játék-telefonfülkével tudott büszkélkedni.

A tudósok szerették volna publikálni is eredményeiket, de az utolsó pillanatban néhány – neolatin nyelvet hibátlanul beszélő – szomáliai kalóz elrabolta tőlük, autóikkal együtt.

53 KOMMENT

  1. @IGe: Londonban barátaimnak naponta többször el kellett mondanom, hogy pattogatott kukorica. Átlag két és félóránként képesek voltak a röhögéstől úgy fulladozni, mintha csak popkornt tolnának kétmarékkal az arcukbafele.

  2. Tárgyalásokat folytatunk a szigetországgal, hogy egy újabb szépreményű Erzsébet királynőért cserébe átadjuk Schmitt Pált, meg vele néhány sötét parasztot is.

    God Shave the King! (vagyhogyisírgyák, na… De a csere után mosmár mindeggy.)

  3. @Egy vásárló: ha olyan minőségű lesz a blogod, hogy megéri nézni, mert mondjuk kikerül Index-címlapra, akkor megnézem, de egy ilyen kampány elég gáz, örülj hogy nem törlik a még vírusmarketingnek is ciki reklámodat, ez inkább bacilusmarketing, vagy lepramarketing

  4. oszt akkor be is szarnátok, ha mindez igaz lenne….. szerintem így is van. a magyar egy képi, ezáltal két agyféltekés nyelv, míg az angol nem. a sokat emlegetett kreativitásunk és intuitivitásunk mögött is szerintem részben a nyelvünk áll. toljanak mindenhol magyart!!! legalább nem kell angolt tanulni

  5. ‎3 évig dél-nyugat Angliában laktam, most London közelében, de eddig 1 kezemen meg tudom számolni azokat, akiknek volt valami sejtése Magyarországról. A nyelvünket kutya ugatáshoz hasonlították. Azt sem tudják hol van az az ország, azt hiszik Oroszországhoz tartozik, meg ilyenek. Vagyis, ez a cikk egy hülyeség, nem ám, hogy a magyart fogják egyszer itt tanítani. Az itteni iskolákban a követelmény a béka feneke alatt van, annyi ostoba gyerek kerül ki az iskolákból, hogy el sem hinné az ember. Sokaknak az alapvető szorzótábla is gondot okoz. A helyesírásról (ugye náluk betűzés) nem is beszélve. Aztán minden 3. gyereket diszlexiásnak titulálnak, ahelyett, hogy szigorítanák az oktatást…..

  6. @EperUK27: most azt a részt nem is elemezném, hogy tök komolynak hiszel egy nyilvánvalóan (címében deklaráltan) kamut, de: “a magyar nyelv egy rendkívül nehéz, és összetett nyelv, ami az angol gyerekek körében nem “kivitelezhető”

    1. egy nyelv nem kivitelezhető (nincs értelme a mondatodnak, ugye)
    2. nehéz és összetett, nem kell vessző
    3. A magyar pont olyan nehéz és összetett, mint minden más nyelv a világon, emiatt minden nyelvet az anyanyelvi beszélő kb. ugyanannyi idő alatt tanul meg.

  7. @EperUK27: uramirgalmazz, te ezt a posztot komolyan vetted !!?? már a poszt is óriási poén volt, de te túltettél rajta. kösz hogy megnevettettél.
    más.
    angol ismerősöm szerint az “undorító” az meg egy olasz szó 🙂

  8. @vészmadár (pica pica): A kamu cikket csak később vettem észre, így teljesen jogos a hozzászólásod ezen része. A többi részt illetően, ami a helyesírásom javítgatásáról és jelentésének értelméről szól, csak egy felesleges hozzászólás amivel fel akarsz vágni, mondván, hogy jobban tudsz dolgokat bárkinél illetve nem tudsz mit hozzászólni a tartalomhoz. Nyelvek nehézségi szintjei között van különbség! Ne akard már megmagyarázni, hogy egy pl: koreai, bengáli vagy francia nyelv azonos nehézségű, mint mondjuk az angol. De, ajánlom figyelmedbe a szlovák nyelv tanulmányozását! Aztán érdekelne, hogy utána mi a véleményed a nyelvek nehézségi szintjeiről.

  9. @vészmadár (pica pica): A 3. kicsit meggondolatlan csak azért mert nem teljesen igaz!!!
    Egy finn játszva tanulja meg az észtet mig a magyarral … hm. Na jó, hosszú az élet. A dán, norvég, svéd könnyedén megtanulja egymás nyelvét.
    Szóval ilyen egyszerüen ezt nem állithatjuk. Pont egy filmblogban irta a blogozó, hogy a dán nyelv milyen kifejezésszegény a magyar nyelvhez képest.

  10. @EperUK27: No de minek erről egyszerre három kamu cikket futtatni a neten???Folyik a politika hülyítés:) Nem az a baj, hogy biztosítják az angol mellett más nyelvek tanulását is, hanem az, hogy összességében kevesen beszélünk kevés nyelvet..Ezen azzal nem lehet változtatn, ha csak angolul lehet tanulni!

  11. @EperUK27: bármilyen nyelvészt megkérdezel, pontosan ezt fogja mondani: igen, a bengáli nyelv, az angol és a magyar kb. ugyanannyira nehéz. Ezért van az, hogy a bengáli anyanyelvű gyerek ugyanannyi idő alatt tanulja meg saját anyanyelveként a bengálit, mint a magyar anyanyelvű a magyart, az angol anyanyelvű az angolt. A magyar nyelv és az angol összehasonlításáról: a magyar bonyolultabb például abban, hogy az igéknek van ragozása és módja, DE pl. egyszerű abban, hogy csak 3 igeidő van benne és nincsenek nyelvtani nemek. Az angolban viszont igen bonyolult az igeidők rendszere és minden más nyelvnél nagyobb a szókincse. Te inkább arra gondolhatsz, hogy egy hollandnak nyilván könnyebb MÁSODIK nyelvként megtanulnia az angolt, mint mondjuk a magyart vagy a koreait.

  12. @tölgyes: Még a magyar nyelvet sem tanítják meg rendesen az iskolákban. Emellett pedig 1, de sokszor 2 idegen nyelvet is kötelezően tanítanak. Így persze, hogy nem beszéljük más nemzetek nyelvét, mikor még a magyar nyelvtan is gondot okoz sok magyarnak.

  13. @Bloberf: ez igaz, de az nem az anyanyelve, hanem a 2., 3., stb. nyelv. Azt máshogy tanulja az ember, mint az anyanyelvét. Ott már számít, hogy az anyanyelvéhez mennyben hasonlít nyelvtanában, hangzókészletében, szókincsében. A magyar pl. agglutináló nyelvként elég idegen az angolnak, németnek, franciának. Mi – a bonyolult nyelvtan ellenére – jobban és meggyőzőbben tudunk németül beszélni, mint angolul, mert az angol hangzókészlete merőben eltérő a magyarétól.

  14. Az angol gyerekekben a magyar nyelv tanulása során sok kínlódás után olyan tévképzet alakult ki, hogynagyon nehéz nyelvet tanulni, ezért már az angol tanulásába nem is fogtak bele…..
    …így azok a magyar gyerekek, akik “TÚL KÖNNYEN” TANULTÁK MEG AZ ANGOLT, KIVÁNDOROLTAK ANGLIÁBA ÉS ELFOGLALTÁK AZ ÖSSZES JÓL FIZETŐ POSZTOT ! 🙂

  15. Nem vagyok nyelvtanár. Három unokám él az USA-ban. Anyanyelvük a magyar és a hindu. Angolul – az akcentus elkerülésére – csak az oviban kezdtek tanulni, majd az iskolában jött a második (negyedik) nyelv. Semmilyen problémájuk nem származott ebből. Tény, hogy az iskolában tanult szakkifejezéseket főleg angolul és az iskolában tanult második nyelven tudják és egymás között angolul beszélnek, de én meg vagyok elégedve a magyar beszéd színvonalukkal, bár gyakorlati hasznát ennek aligha fogják látni… Írni nem szoktak az anyanyelvükön, olvasni viszont tudnak. Az is igaz, hogy a nyelveket anyanyelvi forrásokból sajátították el, nem nyelvtan könyvből és nem könyvből tanult tanároktól. Így könnyebb. Egyébként mondhatnám, hogy különleges gyerekek, de ennek kicsi a valószínűsége. Magyarán: a nyelvtanulás gyermekkorban (a mesék és a konyhanyelv szintjén) nem olyan bonyolult, mint azt sokan gondolják. Az eltérő hangképzés, legalábbis a magyar és angol esetében nem okozott gondot a fiúknak.
    UI. A hindu tudásukat nem tudom megítélni, de amikor hindu vendégeink vannak, szót értenek velük. Szerintem magyar iskolában sem lenne különösebb problémájuk egy-két hónap után.

  16. Annyira hülyék vagytok, hogy az már fáj 😀 Elmesélem az elmúlt 2 percemet: Böngésző nyitólap, blog.hu főoldal, belépésablak melletti rovat, automatikusan olvasni kezdem az első sort (szakmai jellegű előhúrozottság a “magyar nyelv” kifejezésre), a cím első pillantásra amúgyis csak annyi volt, hogy “A magyar nyelvet kell először tanítani”, hát persze, gondoltam, szerintem is
    (felicitasz.blog.hu/2010/10/04/kulfoldon_elunk_magyarul_beszelunk )
    aztán még 4 másodperc, közben ugye olvasom tovább, WTF? ki ez barom?, feljebb pillantok, Hírcsárda, vazz 😀

    Komolyan mondom, az ember már egy pillanatra se kapcsolhatja le a radart ebben a mai világban.

  17. Szerintem valamelyik afrikai nyelvet kellene megtanulni, mert az összes többi nyelv valahonnan származik. Már csak azt kellene megkeresni, hogy melyik ez az alap nyelv. Én a bushman-ra tippolnék! Jó ki csettegő hangzóik vannak. Hofmann Rózsát pedig csókoltatom ez úton is!

  18. @vészmadár (pica pica): Hivatalos álláspontunk szerint Önnek részben igaza van: Korábban már nem győzte kormányunk cáfolni azokat a hamis összevetéseket, miszerint Magyarországgal ellentétben, nem hogy a takarítónők, de még a kétéves gyerekek 100%-a is beszél legalább egy világnyelvet.

    Ugyanakkor, be kell látni, hogy a magyar nyelv valóban az egyik legnehezebb, és legösszetettebb is. Nézzük csak a legősibb ösztönökkel, a részeg-disznólkodással kapcsolatos kifejezéseket. Az ivótárs köszöntése minden nyelven rövid, egy, esetleg két szótagos. Cheers, pros’t, scole, salut, és így tovább.

    Szemben a magyar “Kedves megegészségesedésetekért!” köszöntővel, melynek rövid formája az “egészségedre!”. Nos, ez a kifejezés rendkívül összetett. Funkcióját tekintve, nem pusztán a szesztestvér üdvözlésére szolgáló üres formalitás, de egyfajta szűrő is: Ha már nem tudja az italozó kimondani, ideje hazatolni a biciklit, (és nem ráülni!), mer’ kocsma után első a család.

    Nem véletlen, hogy kormányunk kiemelt jelentőséget fordít a Vereczkey-hágón át hozva is nyereg alatt puhított pálinkafőzési szabadságot, köztársaságunk elnöke pedig, a jövő nmzedékét jelentő kisiskolásokkal együtt dalolja tiszta szívből a magyar nyelvhejesség fontoságát!

  19. @vészmadár (pica pica): igazából egyetértek veled. csak kiegészíteném pár dologgal.

    nem vagyok nyelvész, de az a helyzet, hogy magyarban igazából még három igeidő sincs. csak kettő. ugyanis míg a jelennek és a múltnak van saját ragozott alakja, a jövő időt a magyar segédszavakkal (fog, majd stb) fejezi ki vagy a sima jelenidejű alakkal (pl. holnap írok).

    ami egy nyelv nehézségét illeti, ez önmagában szerintem sem értelmezhető, hisz első nyelvnek (=anyanyelvnek) tökmindegy, melyiket tanuljuk, kb ugyanannyi idő után van meg. a “kb” arra értendő, hogy pl a távolkeleten azért lehet gyerekkor után is sok szóképet tanulni, és az összeset nem tudom, tudja-e egyáltalán vki.

    viszont komparatíve, egy ismert nyelvhez viszonyítva már lehet vmennyire pozicionálni, hogy egy nyelvet nehezebb-e vagy könnyebb-e megtanulni.
    pl mennyire hasonló a nyelvtan, a ragozás (izoláló, flektáló, inkorporáló vagy agglutináló, mint a magyar), a szórend (állítmány-alany-tárgy sorrendje), milyen hangok vannak egyáltalán a nyelvben. pl szerencsétlen japekoknak nincs f vagy l hangjuk. (bár akkor nem tudom, Fukushimát hogy nevezték el.) az araboknak meg vagy háromféle h-juk (vagy ahogy ők hívják).

    szóval az olyanokat nyilván nehezebb elsajátítani, amihez hasonlóval sem találkozott addig az ember.

    az OP meg jó. 🙂