Könnyen el lehet veszíteni a mértéket

Egyre több szülő hordja pszichológushoz 2-7 éves gyerekét, mert azoknak szenvedélyévé vált az apró alkatrészek lenyelése-leszippantása.

Brit tudósok hívták fel a figyelmet arra a jelenségre, amely Európa-szerte egyre több gyereket és aggódó szülőt érint: a játékok vevőtájékoztatóján szereplő felirat, miszerint a gyermekek az apró részeket lenyelhetik vagy leszippanthatják, idáig fenyegetőleg hatott a gyermekekre, egy jó ideje azonban már kimondottan kívánják az ilyen játékokat.

Az új szenvedély hét gyerekből kettőt érint, és a legváltozatosabb formákat öltheti: akadnak az otthoni zugszippantók, akik egy több száz darabos Lego-készletet akár több hónapig is fogyaszthatnak, és akadnak impulzív, alkalmi fogyasztók, akik egy-egy alkalommal egy Kinder-tojás teljes tartalmát szippantják le. A legvégső stádium a láncszippantó, akinek a zsebében mindig van összerakva egy teljes Lego-város, amiből le-letöröget, és szinte egész nap szippant.

A brit kutatók azért tartják veszélyesnek a jelenséget, mert a leszippantható játék szerintük a szipuzás kapudrogja. A játékszippantók hetven százaléka próbálja ki még tizenkét éves kora előtt a zacskóba öntött higítót, és harminc százalékuk fog galacsint sodorni heroinból, hogy a játékdarabokhoz hasonló élményeket szerezzen magának kábítószerrel.

2 KOMMENT