Egyetlen kép maradt fenn Slota apjáról

Egy meg nem nevezett kárpátaljai napilap ma reggeli interjújában megszólaló Jelena Leplova egykori ukrán párttitkárnő beismerte, hogy ő a szlovák pártvezért Jan Slota édesanyja. Apjának kiléte azonban még ennél is meglepőbb.

Az interjúban elmesélte, hogy egy 1952-es romániai kommunista tanulmányúton szeretett bele Radu Mihalikba, egy Down-szindrómás román birkapásztorba, aki rögtön gyereket nemzett neki, ott helyben egy bukaresti sertéshizlaldában, ahol találkoztak, és azonnal egymásba szerettek. Arra, hogy miért tagadta meg gyerekét, és miért nem mesélt erről senkinek, nem akart beszélni, csak annyit mondott el, hogy úgy érzi nincs sok ideje hátra, és tartozik ennyivel a világnak, és az ő drága Slotájának.

A hír hallatán Jan Slota elsírta magát és bevizelt, majd elismerte, hogy korábban hazudott arról, hogy nem emlékszik semmire 10 éves kora előttről, amikor is Csehszlovákiába került. Könnyeivel küszködve elismerte, hogy az apjától mindig rettegett, mert az rendszeresen tangóharmonikázott a térdkalácsával, valamint anyját minden este arra kényszerítette, hogy betűtésztából rakja ki az Internacionálét.

Mikor az apja meghalt (megpróbálta egy mocsárban legeltetni a birkáit – a szerk.), akkor az anyja eladta egy gazdag szlovák szervkereskedőnek, aki azonban megsajnálta és egy katolikus internátusba adta. “Nem hittem volna, hogy ez kiderül, de most, hogy kimondhattam, nagyon megkönnyebbültem” – nyilatkozta Jan Slota a Kurucinfónak.

Az esettel kapcsolatban megszólalt Sólyom László is, aki meglepő módon emlékszik a kis Jan határátlépésre. Az államfő ugyanis egy kis határ menti faluban nőtt fel, és elmondása szerint egyszer látott a falujuk szélén egy apró, hosszú, kócos szőrű és rendkívül büdös lovat, amin egy 10 éves forma gyereket vitt egy idősebb, elképesztően ronda asszony. A történészek állítása szerint Jan Slotát látta akkor Sólyom László.

9 KOMMENT

  1. A hír egy része elsikakdt, a mondat így teljes:

    “Könnyeivel küszködve elismerte, hogy az apjától mindig rettegett, mert az rendszeresen tangóharmonikázott a térdkalácsával, “valamint birkaellető nótákat kellett hallgatnia, melyeket nagyapja adott elő oláh térdhegedűn…

  2. Pletyka az egész, Slota terjeszti. Érthető okból.
    Az igazság az, hogy Slota echte magyar. Családjának honfoglaláskori neve a rovásírások szerint Lota. A rovó megemlíti, hogy a családból csak ketten maradtak életben a honfoglaló harcok után: egy lovászfiú meg egy örömlány. Az győzelmünk után folytatott előzetes verekedés során Szvatopluk megelégedett ugyan egy lóval, de Vezérünk tudta, hogy az országért felajánlott lóhoz Szvatopluk környezetében senkise konyít. Ezért amikor ment a ceremónia, Vezérünk így szólt: Itt a ló s Lota – s Lotát is átlökte Szvatoplukékhoz. Így lett a szláv családi neve Slota. Ugye, így már érthető Slota sértődöttsége. Csak nehogy a barátunk legyen, mert akkor aztán végképp nem lesz szükségünk ellenségre. A Lota lány később kalandos úton-útfélen Portugáliába került, egy kis sziget ma is őrzi a nevét a Gugliföld szerint. Ha nem hiszed, nézz utána.