NOB: Pars Krisztián aranyérmes lesz

Az olimpia új logója

Megszületett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése, így a magyar kalapácsvető aranyérmes lesz 2028-ban. A NOB a döntést követően új szabályozást vezet be az atlétikai számokban, így például a kalapácsvetésnél két évtizedet kell várni az érmek átadásával, amíg a különböző bíróságok – Hága, Strasbourg, Fővárosi-, Kis- Bor-, és Küllembíróságok – végérvényesen kiderítik, hogy ki versenyzett szabályosan.

Pars Krisztián így várhatóan 2028-ban veheti át az érmét, amit még 2008-as teljesítményével érdemelt ki. Bár a kapott érem a harmadik helyezett fehérorosz versenyző kizárása miatt eredetileg ezüst kellene, hogy legyen, de meg nem erősített sajtóértesülések szerint a pekingi győztes, Primor Kozmus terhes, ikreket vár, így őt is utólag diszkvalifikálják.

Dinamikusan reagálva a sporton belüli változásokra már 2012-ben, Londonban elindítják a Nemtelen-Dopping, azaz Unisex-All-You-Can-Spritz (UAYCS) versenyszámokat is, ahol sem dopping, sem nemi vizsgálat nem lesz, tájékoztatott a NOB. Az újítás komoly befektetésekkel jár majd, főleg, ami az intézményeket illeti.

A szabályok értelmében a stadionok méreteit ki kell bővíteni, hiszen új rekordokra számít a szervezet. A 52 méteres távolugráshoz Copacabana-hosszúságú homokozót építenek. A 46 méteres rúdugráshoz a kísérőhelikopternek kell leszállót építeni, nem is beszélve a 100 méteres síkfutás pályáját kiegészítő 300 méteres kaviccsal felszórt lassítóról. Itt a várt időeredmény 3 mp körüli lesz, így kötelezővé teszik a fékezőernyő használatát. Vannak versenyfajták, ahol kizárólag az eszközökbe kell invesztálni, mint például a tízpróba új számainál. Ilyen a gátfutás nehézbúvár ruhában, vagy a tömött puttonyos zsákban futás frissen öntött bitumenen.

A UAYCS-kategóriát még debütálása előtt egy szigorú  alapszabállyal egészítették ki: a génállománynak emberre utalónak kell lennie. A kiegészítésre a szervezők szerint azért volt szükség, mert a UAYCS bevezetésének hallatán Ausztria azonnal szertornász gibbonokat, Svédország birkózó gorillákat, Magyarország pedig a futball szakvezetők helyére tapasztalt, magas intelligenciájú, jó labdaérzékű delfineket kezdett honosítani.